Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

Pártunk Politikai Bizottsága ismételten felhívja a figyelmet a termelékenység terén uralkodó visszás helyzetre. A Politikai Bizottság utasítását követve a Nagybudapesti Pártválasztmány 1949. augusztus 31-i ülésén megvitatta ezt a kérdést és a termelékenység csökkenésének legfontosabb okait a következőkben állapította meg. A munkafegyelem meglazult: az elkésők és az indokolatlanul hiányzók száma jelentékenyen emelkedett, a selejt növekedett, sok helyen magasabb béreket követelnek és fizetnek ki, mint ami a tényleges teljesítménynek megfelel, a norma lazítása érdekében visszatartják a munkát, a munkások gyakran változtatják munkahelyüket. Munkásságunk jelentős része — mint a munkafegyelem meglazulása mutatja — még nem értette meg, hogy a proletárdiktatúra nemcsak jogokkal és anyagi előnyökkel jár, hanem kötelességekkel is. Nem értette meg, hogy a proletárdiktatúra sokkal nagyobb és fejlettebb fegyelmet követel a munkástól, mint a kapitalizmus: önkéntes munkafegyelmet, mely azon alapul, hogy a munkás tudja, hogy a szocializmust építi, hogy a gyár, a gép a dolgozó népé, hogy a termelést és a termelékenységet emelve saját maga, osztálya, népe és hazája javát szolgálja. Emellett a munkafegyelem meglazulása nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a termelés parancsnokai, a vállalatvezetők, az üzemek műszaki vezetői, a művezetők és mesterek nem érzik át a vezetéssel járó felelősséget. Megalkuvók, népszerűséghajhászásból, baráti engedékenységből szemet hunynak a visszásságok felett, nem követelik meg a munkában feltétlenül szükséges fegyelmet. Vonatkozik ez különösen a műszaki értelmiség egyes tagjaira, akik a kellemetlen feladatok elvégzésénél kibújnak a felelősség alól és igyekeznek azt a Pártra és az Ü. B.-ra hárítani. A termelékenység csökkenéséhez nagymértékben hozzájárultak az egyes vállalatoknál a bérezés terén elkövetett hibák is. Ismételten előfordult, hogy azoknak, akik a normát lényegesen túlteljesítették, nem fizették ki a nekik járó bért, így ezeket is, másokat is visszatartva attól, hogy minél nagyobb teljesítményre törekedjenek. Egyes helyeken eltűrték a normák indokolatlan fellazítását, másutt a teljesítmény emelkedésekor jogosulatlanul megszigorították a normákat, bár a munkakörülmények nem változtak. Gyakran előfordul, hogy a különleges szakképzettséget igénylő, a minőségi, a jobb munkát nem fizetik meg megfelelően és így nem adnak serkentést az ilyen munkára. A kollektív szerződés nem biztosítja a munkájuk természete miatt teljesítménybérbe nem állítható, kvalifikált munkások megfelelő bérezését s így ezek kevesebbet keresnek, mint a kisebb képességű, de teljesítménybérben dolgozó munkások. Visszatartotta a termelékenység emelését az is, hogy a munkaverseny-mozgalom rövid kezdeti fellendülése után megtorpant és hamis vágányra csúszott. A versenymozgalom néhány új, magában véve helyes formája, az új munkamódszerek átadása, a páros verseny, a tapasztalatcsere, nemcsak nem szélesítette ki a versenyt, hanem inkább elvonta a figyelmet arról, ami a munkaversenyben résztvevők nagy számán alapulhat. Ma nálunk a munkásoknak csak egy töredéke vesz részt a versenyben, így a munka verseny nem teljesítette hivatását: nem vitt végbe gyökeres fordulatot az embereknek a munkához való viszonyában és nem vált azzá az emelővé, amelynek segítségével a munkásosztály az egész gazdasági életet a szocializmus alapjára állítja. Hátráltatja a termelékenység emelését, hogy az üzem vezetői gyakran nem ren-