Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE. NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA. A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november)

III. A FŐVÁROS SZOCIALISTA BERENDEZKEDÉSE, NAGY-BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA, A TANÁCSRENDSZER BEVEZETÉSE (1948. január—1950. november) Az 1948-as év mint a szocialista forradalom győzelmének és a szocializmus építése megkezdésének éve került be a történelembe. Fővárosunk történetében korszakot nyitott a fentieken túl abban a vonatkozásban is, hogy az év elején került ismét napirendre Nagy-Budapest megalkotásának szükségessége, amely 1949. végével megvalósult, mintegy párhuzamosan a városigazgatásban új korszakot nyitó tanácsrendszer bevezetésével. Ezért is választottuk a fejezet indító iratának azt a feljegyzést (126a), amely a már ismert gazdasági és egyéb érveken túl az adott politikai helyzetből fakadóan indokolja Nagy-Budapest létrehozásának időszerűségét. Mellé csatlakoztattuk ugyanakkor azt a törvényhatósági bizottsági felszólalást (126b), amely már jelzi egy megnagyobbodó főváros megnövekvő gondjait is. A szocialista forradalom győzelme hazánkban békés úton ment végbe, ezért nem köthető egy naphoz, egy eseményhez. E győzelem olyan forradalmi lépésekkel jelezhető, mint a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítása (130a), amely a magyar iparnak több mint felét tömörítő Budapesten a munkásság egyhangú helyeslése és lelkesedése mellett ment végbe (130b-c). A gazdasági viszonyok alapvető jellegű megváltoztatásával mintegy párhuzamosan megvalósult a két munkáspárt egyesülése. Az egyesülést megelőzte a szociáldemokrata pártban végbement tisztulási folyamat, amely a várospolitikai fórumon is a baloldal, a munkásegység híveinek győzelmével párosult (127). A két munkáspárt legjelentősebb szervezetének, a budapestinek egyesülése az MDP programnyilatkozatának elfogadása és az abban foglaltaknak a főváros viszonyaira történt alkalmazásának jegyében zajlott le (133). Az eseményekben bővelkedő évben ünnepelte az ország és a főváros népe az 1848-as szabadságharc és forradalom százéves évfordulóját (128a), amelyet a csepeli munkások korszerűen, szocialista munka verseny meghirdetésével kötöttek össze (128b). A szocialista forradalom győzelmei megérlelték a feltételeket arra, hogy a népi demokratikus állam az egyházi reakcióval az iskolák államosítása terén is megvívja a harcot. E fontos politikai ütközet — amelyben széles tömegek vettek részt az újra megmozduló nemzeti bizottságoktól (134a) a koalíciós pártokig (134c) — a népi demokráciával nyíltan szembeforduló Mindszenty József hercegprímás fellépése nyomán a nyílt utcai megmozdulásig fejlődött (134b) és az egyházi reakció teljes vereségével végződött. Az egyházi iskolák államosítása, amely valójában a polgári demokratikus for-