Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

A hároméves terv kezdete egybeesik az új kollektív szerződések megkötésével. Az új kollektív szerződések a dolgozók reálbérének emelését kell, hogy jelentsék. Bizonyos tőkés körök azonban már megkezdték aknamunkájukat, hogy a dolgozók bérének valóságos emelését meghiúsítsák. A nagybudapesti dolgozók mély felháborodással és elkeseredéssel látják, hogy a spekulációs nagytőke és nagykereskedelem letör a dolgozó nép szűkös kenyeréből egy darabot azzal, hogy indokolatlanul emeli az árakat. A nagytőkének segédkezet nyújtanak a bankok, melyek adnak hiteleket a spekulációra. Növeli a dolgozók elkeseredését az is, hogy az Anyag- és Árhivatal tétlenül nézi ezt az uzsorapolitikát, sőt némely esetben segédkezet is nyújt neki. Ezért az értekezlet követeli: 1. Az árdrágítás szigorú megtorlását, az árdrágítók kíméletlen megbüntetését, az igazságügyi hatóságok erélyesebb eljárását, a forint védelméről szóló törvény szigorú alkalmazását.

1 2. Az Anyag- és Árhivatal, a Közellátási Minisztérium és a budapesti közellátási kormánybiztosság hivataluknak megfelelően szigorú ellenőrzés útján gátolják meg az árdrágítást. 3. A pénzügyi hatóságok alkalmazzanak hitelmegszorításokat a spekuláló tőke ellen. 4. A pártértekezlet felhívja Nagybudapest kommunistáit, hogy szervezzék meg a fogyasztók, a kiskereskedőknek a gazdasági rendőrséggel karöltve folytatott küzdelmét az árdrágítók ellen. 5. A Pártértekezlet elhatározta, hogy szükség esetén mozgósítja a dolgozók szervezett tömegerejét, mely már múlt év novemberében is megállított egy drágítási hullámot. B) A fasiszta háború elindításában részesek a nagytőkések és nagybirtokosok is. A háború népünkre mérhetetlen véráldozatot hozott, gazdaságilag tönkretette az országot és nyakukkba zúdította az inflációt. Viszont a háborús bűnösök a nép véréből és nyomorából hatalmas vagyonokat halmoztak fel. Ezért az értekezlet követeli, hogy az állam a vagyon nagyságával arányban 75 százalékig vegye igénybe a hadi és inflációs nyereségeket. Az igazságos teherviselés és jövedelemelosztás megköveteli, hogy fizessenek a gazdagok. Ezért az értekezlet követeli: A vagyondézsma haladéktalan kivetését és behajtását. C) Az értekezlet megállapítja, hogy a hároméves terv sikeres és következetes megvalósításának feltétele az állami ellenőrzés és irányítás, a hitelpolitika és a hitelpolitikát végrehajtó szervezet felett. Az állami ellenőrzés és irányítás nélkül a hitelpolitika a tőkés spekulációt szolgálná. Az állami ellenőrzés leghatásosabb, tehát legcélravezetőbb módja a Nemzeti Bank és a három legnagyobb bank (Hitel, Kereskedelmi és Leszámítoló Bank) államosításának és egy a három nagybank tervbankká egyesítése. A három nagybank államosítása a kis magántulajdonosok százezreinek megerősödését fogja jelenteni, mert a kisiparosok, kiskereskedők és parasztok megszabadulnak a fojtogató bankuzsora szorongatásától. Az értekezlet örömmel üdvözli Rákosi elvtársnak és a Központi Vezetőségnek 1. 1947. október 23-án az országgyűlés az árdrágító és közellátási visszaélések szigorú megtorlása céljából létrehozza a munkásbíróságokat.