Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

kezdeményezését a Nemzeti Bank és a három legnagyobb bank államosítására. Felszólítja a nagybudapesti kommunistákat, hogy álljanak készen a küzdelemre a nagybankok államosításának megvalósításáért.

2 II. A) Az értekezlet a nagybudapesti kommunistákat éberségre hívja fel a reakció aknamunkájával szemben. Rajk elvtárs és a demokratikus rendőrség lecsapott a reakció egyik gócpontjára, de az összeesküvés leleplezése még korántsem jelenti az összeesküvőknek és cinkosaiknak teljes felszámolását. A hároméves terv ellen a reakció fokozott aknamunkát fog kifejteni-, hogy megakadályozza a demokrácia gazdasági és politikai megszilárdulását. A reakció támadásának veszélyét növeli az a körülmény, hogy a Kisgazdapárt, amely az összeesküvőknek a fedezéke volt, nem vonta le valóban az összeesküvés tanulságait. A Kisgazdapárt vezetőinek egy része ma is tovább folytatja a régi, kétkulacsos politikát. A Kisgazdapárt nagybudapesti szervezete még az országos szervezetnél is jobban telítve van olyan elemekkel, akik a pártközi egyezmény óta eltelt két hónap alatt tevékenységükkel a reakciót bátorították. A pártértekezlet felszólítja a nagybudapesti kommunistákat és minden dolgozót, hogy álljanak készen a rend, a békés építő munka feltételeinek megvédésére, a reakció terveinek meghiúsítására. Felhívja a Kisgazdapárt demokratáit, hogy fogjanak össze a Baloldali Blokk pártjaival a hároméves terv megvalósítására, az ország felépítésének érdekében, és küzdjenek azok ellen, akik meg akarják bontani a demokratikus erők egységét. B) A magyar demokrácia tapasztalatai is bizonyítják, hogy a reakció meghiúsításának, a népi demokrácia fejlődésének döntő bizonyítéka a szilárd munkásegység. Nagybudapesten mindig példás volt a két munkáspárt együttműködése, amelyre szép bizonyság a legutóbbi május 1. közös megünneplése. Ugyanakkor azonban megállapítja az értekezlet, hogy a munkásosztály soraiba is beférkőztek oly elemek, amelyek a munkásegység ellen működnek és ezzel a reakciót szolgálják. Az értekezlet felszólítja a nagybudapesti kommunistákat, hogy a szociáldemokrata munkásokkal szoros egységben harcoljanak a drágaság ellen, az életszínvonal emeléséért, a vagyondézsma törvénybe iktatásáért, a háborús és inflációs vagyonok elkobzásáért; a nagybankok államosításáért. A nagybudapesti kommunisták feladata e harcban a munkásság döntő többségét bevonni és ezzel biztosítani az egész dolgozó nép támogatását. III. A hároméves terv legfontosabb célja a dolgozók életszínvonalának emelése. Ezt nemcsak a bérek emelésével érhetjük el, hanem jó községpolitikával is. Ezért az értekezlet utasítja a fővárosi és környéki törvényhatósági frakciók vezetőségeit, hogy dolgozzák ki a következő irányvonal alapján a tennivalókat: 1. Nagybudapest közigazgatási egységének megvalósítása, mely a főváros jelenlegi határain kívül élő félmillió pestkörnyéki lakos számára a jobb ellátást, a jobb közlekedést, az olcsóbb elektromos áramot és egyéb előnyöket jelentené. 2. A fővárosi és környéki lakásépítés megindítása a lakásínség enyhítésére. 3. A közlekedés megjavítását és olcsóbbá tételét. 2. 1947. május 28-án a Gazdasági Főtanács döntést hozott az összes nagybank állami ellenőrzés alá vételéről, majd az országgyűlés 1947. november 29-én törvényt alkotott a bankok államosításáról.