Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)
fogta el, majd pribékjeinek utasítást adott, hogy mielőtt ő a kérdéseit feltenné, előbb puhítsák meg. A nyomozók nekiálltak sértett verésének, minek eredményeképpen sértett orrából és szájából folyt a vér. Mivel Kővágó József ezután sem volt hajlandó Radó kérdésére válaszolni, tovább folytatta terhelt sértett ütlegelését. Lázár Vilmost kihallgatás során terhelt, mivel „Hol van Zsilinszky és mi van Zsilinszkyvel" kérdésére feleletet nem adott, a kezében levő ólmos korbáccsal úgy orron ütötte, hogy orrcsontja megrepedt és orrából-szájából folyt a vér. Almási Pál alezredest I. r. terhelt súlyosan tettleg bántalmazta, gumibottal agyba-főbe verette, annak elérése végett, hogy sértett az ellenállási mozgalomban résztvettekről, illetve a mozgalom terjedelméről részletes vallomást tegyen. Terhelt 1944. december 15-én elfogta Stumpf Ernő és Háner József pesterzsébeti lakosokat, mint a pesterzsébeti ellenállási mozgalom résztvevőit, Háner Józsefet I. r. terhelt a Margit körúti katonai büntetőintézetbe vitette, ahol kikérdezés nélkül parancsot adott, hogy üssék-verjék, közben I. r. terhelt „Meg vagy büdös bolseviki" felkiáltással teljes erejéből kabátjánál fogva sértettet a falhoz verte. Utána tenyerébe ötven gumibot ütést mértek, majd terhelt levettette sértett cipőjét, zokniját a szájába tömette, a kezeit lábaival összekötve egy seprűnyélen két asztal között felf üggeszttette és a felfelé fordult lábaira megszámolhatatlan ütést méretett. Az ütlegelés után a szobában körbe futtatta sértettet, mihelyt lassított, újabb ütések zúdultak rá. Utána Radó sértettel „medvetáncot" járatott, majd mikor elájult, újabb ütlegeléshez kezdtek, mitől sértett eszméletre tért. Ezen válogatott kínzásokat napokon keresztül folytatták, sértettet több alkalommal villanyozták, szájába, lábára és nemi szerveibe kötötték a pólusokat, lábujjairól a körmöket fogóval tépték le, miközben I. r. terhelt gúnyosan figyelmeztette sértettet, hogy óhajt-e töredelmes vallomást tenni. Stumpf Ernőt I. r. terhelt előbb pofonokkal, majd villanyozógéppel kényszerítette vallomástételre. Sértett jelenlétében verette sértett édesapját és egy Urbán nevű őrizetest. Majd mindhármat terhelt utasítására villanyozógéppel kínozták terhelt pribékjei. A villanyozógép egyik pólusát nyelvükre, míg a másikat nemi szervükre tették. I. r. terhelt 1944. november 25-én Andráskó István vezérigazgatót 4 elfogatta, majd terhelt parancsára pribékjei nekiálltak sértett ütlegeléséhez, mikor Radó azon kérdésére, hogy neve milyen eredetű, „ruszinnal" felelt, két pofont adott sértettnek. Majd pedig „Ha nem vall a gazember, pofozd ki belőle" utasítással biztatta pribékjeit sértett ütlegelésére. Ütlegelés következtében sértett feje az egyik pribék fegyverébe vágódott, minek következtében sértett homlokán 4—5 cm hosszúságú seb keletkezett, mely erősen vérzett. Ezek után Radó még kiadta az újabb parancsot: „Akaszszátok fel, majd fog vallani a nyomorult". Ezen utasítására a pribékek egy redőnyzsinórt és egy kétágú létrát hoztak, a zsinórt a lámpa vaskampójára erősítették a másik végét pedig sértett jobb lábára a boka körül ráhurkolták, majd a létra tetejére állíttatták sértettet, utána a létrát kirántották alóla, aminek következtében az féllábbal felakasztva csüngött fejjel lefelé. Ez után „medvetáncot" járattak sértettel, majd mezítláb levő sértett lábkörmeit ütötték. Simidla Károly sértettet 1944. november 9-én előállították a Számonkérő Különítményhez, ahol Radó parancsot adott a nyomozóknak, hogy 30 gumibot ütést 4. Andriskó István a Magyar Élet- és Járadékbiztosító cégvezetője volt, akit Tüdy Zoltán tartózkodási helye miatt vallattak.
