Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)
II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)
mérjenek sértett talpára. A gumibot ütés közben eltört s a kiálló drót sértett lábát felvérezte. A botütések után „medvetáncot" járatott Radó sértettel, majd terhelt arra adott parancsot, hogy a talpalás helyett most már kezeit verjék — minek következtében sértett ujjairól a körmök leestek. Vass Károly igazgatót 1944. november 27-én letartóztatták, majd I. r. terhelt parancsot adott a nyomozóknak, hogy a vallatáshoz való eló'készítés végett sértettet egy óra hosszat villanyozzák. Villanyozáson kívül sértettet gúzsba köttette terhelt, kezeit, lábait üttette, majd pedig lábánál fogva felakasztatta, hogy vallomást csikarjon ki belőle. Ezen kínzást terhelt pribékjei több napon át ismételték. Molnár Andrást 1944. november 25-én a Margit körúti katonai büntetőintézetben a nyomozók Radó utasítására súlyosan bántalmazták és villanyozták és mivel sértett vallani nem akart, terhelt odaszólt pribékjeinek: „Mi az nem vall, üssétek agyon és dobjátok le az emeletről." Zsömlyén Endre Gyulát és Ondruska Gyulát az előbbiekhez hasonló kínzásokkal igyekezett terhelt vallomásra bírni. 1945. január 14-én I. r. terhelt Horváth Béla ezredest, mert vallomást tenni hajlandó nem volt, előzetes figyelmeztetés és embertelen kínzások kilátásbahelyezése után parancsot adott nyilas csendőreinek, hogy sértettet gumibottal üssék, közben terhelt maga is gumibottal támadt sértettnek, fejét, hátát és ahol csak érte ütlegelni kezdte. Ugyanakkor pribékjei sértettnek a lábát és kezét verték össze, olyképpen, hogy sértett ujján levő pecsétgyűrű laposra deformálódott. Ezután egy székre kötötték és a villanyozógép pólusait először a csuklóra, majd fülre helyezték és megkezdték I. r. terhelt állítása szerint „Angol rádió" hallgattatását. Ennek bevégzése után egy padra feszítették ki sértettet, kezeit, lábát összekötötték, majd hátsórészét és nemirészét ütlegelték. Ezen bántalmazást terhelt több napon át folytatta. I. r. terhelt a Nemzeti Számonkérő Különítmény által a hadbírósághoz áttett ügyekben az ítélet tekintetében terrorizálta az ítéletet hozó bírókat, a zárt borítékban elhelyezett szavazati jegyzőkönyveket felnyitotta és a vádlottak mellett szavazó bírókat, így Nagy Ferenc hadnagyot lezáratta, csoportjához felvitette és ott tettleg bántalmaztatta. 5 I. r. terhelt réme volt a hazánkat a német rablóktól és a nyilas hazaárulóktól megmenteni szándékozó magyaroknak, minden ellenállást csírájában elfojtott és igen sok más — név szerint fel nem sorolható baloldalit és zsidót — egyént az emberi agy által szinte elképzelhetetlen kínzási módokkal megkínzott, megkínoztatott, kik közül igen sokan részint a nyilas vészbíróság ítélete alapján, részben pedig anélkül a kínzások következtében magyarságukért életükkel fizettek. 1. r. terhelt mindezen cselekményeivel belföldön felbujtója, tettese és részese volt emberek törvénytelen megkínzásának és kivégzésének. 2. A terheltet Orendy Norbert ezredes a Nemzeti Számonkérő Különítmény vezetője 1944. október 17-én Vájna Gábor nyilas belügyminiszter ajánlására mint a nyilas uralom feltétlen kiszolgálóját, a Nemzeti Számonkérő Különítmény katonai 5. Az NSzK közvetlenül Szálasi alá volt rendelve és olyan teljhatalommal rendelkezett, hogy ellenőrzés és megfigyelés alatt tartotta a Nyilaskeresztes Párt, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt és a Magyar Élet Pártja vezető politikusait, pl. Baky Lászlót, Hóman Bálintot, Rácz Jenőt, egy alkalommal Antal István volt propagandaminisztert is letartóztatták.
