Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

mutat. Ezt ismerve, alig várható, hogy az őrszemélyzet és detektívtestület feladatát önfeláldozóan és lelkiismeretesen lássa el. Felhívtam az illetékes tényezők figyelmét minden alkalommal arra, hogy az önkényes leszerelések és szökések száma következtében a tél folyamán elsősorban az őrszemélyzet kötelékéből 20—30%-ra rúgó kiesés fog bekövetkezni. Az utóbbi napokban megjelent kormányrendelet a testületből való önkényes kiválásnak kíván gátat vetni. A közbiztonság érdekeit szem előtt tartva azonban ez egymagában nem elegendő, ugyanis a kényszerből szolgálatban tartott őrszemélyzet kevésbé alkalmas arra, hogy sikerrel vegye fel a harcot Budapest elszabadult alvilágával szemben. Ha a közbiztonsági helyzeten lényeges javulást akarunk elérni, elsőrendű fontosságú feladat, hogy a közbiztonság őrei ruházattal, fegyverzettel és élelemmel láttassanak el. A felszabadulás után újjászervezett budapesti főkapitányság elsőéves munkájának végén, mint legsúlyosabb és legfontosabb rendőri problémára, ismételten felhívom erre a Közigazgatási Bizottság figyelmét. Münnich Ferenc főkapitány Fővárosi Közlöny 1946. 7. sz. 79. Részletek a törvényhatósági bizottság közgyűlésének jegyzőkönyvéből 1946. február 1. a) Kádár János felszólalása az állami lakásadóból való fővárosi részesedés felemelésére tett előterjesztés vitájában Tisztelt Közgyűlés! Az előterjesztés egyaránt érinti az államháztartást és a főváros háztartását. Egyetértek az előterjesztéssel abban, hogy a fővárosnak 20%-nál magasabb részesedést kérünk.

1 Itt azonban szeretnék rámutatni arra, hogy a főváros háztartásának pénzügyi egyensúlya és az államháztartásnak pénzügyi egyensúlya egymástól igen nehezen választható el. Az, hogy mi a főváros nevében, a főváros részére a lakásadóból befolyó összegnek a nagyobb részét kérjük, nem változtathat azon a tényen, hogy a főváros háztartásának rendbehozatala az államháztartás pénzügyi egyensúlyától is függ. Valamennyien ismerjük a magyar demokrácia összefogott erőinek hallatlan erőfeszítését, hogy az egész ország gazdasági helyzetét a lehetőséghez képest minél 1. Az előterjesztés tárgya a lakásadóból a főváros részesedésének felemelése volt. A felszabadulás előtt a lakbérjövedelem után a háztulajdonosokra kivetett házadó és járulékai képezték a főváros egyik legfontosabb bevételi forrását. A lakbérek rögzítésével és az infláció fokozódásával ez a bevételi forrás egyre inkább veszített jelentőségéből. A kormány 12410/1945. M. E. számú rendelete a házadót megszüntette és helyette a lakókra kivetett lakásadót vezette be. Míg a házadóból és járulékaiból a főváros 40%-kal részesedett, a lakásadóra vonatkozó rendelet úgy intézkedett, hogy ebből a főváros részesedése a 20%-ot nem haladhatja meg. Az előterjesztés arra irányult, hogy a főváros részesedése a lakásadóból is 40 (illetve az újjáépítés feladataira tekintettel 75) % legyen. A közgyűlés az előterjesztést elfogadta.