Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

II. A KOALÍCIÓS VÁROSVEZETÉS A FORDULAT ÉVÉIG (1945. október—1948. január)

Az 1945. október 7-én megválasztott törvényhatósági bizottság megalakulása a) Vas Zoltán polgármester búcsúbeszéde 1945. november 28. Tisztelt Közgyűlés!

1 Hat hónap munkája van mögöttünk. Amikor Budapest ideiglenes közgyűlése megválasztott polgármesterré, kijelentettem, hogy a megtisztelő megbízást ideiglenesnek tekintem és megbízásomat a demokratikus választójoggal választandó közgyűlésnek visszaadom. Az ünnepélyes nap elkövetkezett. Magyarország és Budapest történetében példátlanul álló, szabad és demokratikus választás alapján íme ma összeült Budapest törvényhozása. Amikor Budapest felszabadult, romváros volt. A lakosság a pincékben, föld alatt élt. Éhség, járvány fenyegette a lakosságot. Nem volt víz, villany és gáz, nem volt közlekedés. Hullák és tetemek százai hevertek az utcákon. Az összeomlásból rendet, biztonságot, életet kellett kovácsolni. A föld alól kikerülő nagyszerű harcos Magyar Kommunista Pártra hárult a történelmi feladat, hogy megkezdje a halálra sebzett, ostrom utáni Budapest talpraállítását, a rendet, a biztonságot, az életet megszervezze. Mi kommunisták vállaltunk ennek érdekében minden munkát, minden felelősséget. S nyilván a Magyar Kommunista Pártnak ország- és fővárosépítő felelősségteljes munkáját ismerte el a Budapesti Nemzeti Bizottság azzal, hogy engem, a kommunistát állított oda a ma már történelmi érdemű Budapesti Nemzeti Bizottság 5-ös végrehajtó bizottsága élére. Munkánk sikerének előfeltétele a nemzeti összefogás, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front volt, amelyet a bizottságban felváltva olyanok képviseltek, mint Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Ferenc, Gulácsy György, Kossá István és Oltványi Imre. Forduljunk a hála és köszönet meleg szavával feléjük. De emlékezzünk meg ugyanakkor a munkásság és a munkáspártok, valamint az újonnan megszervezett üzemi bizottságok névtelen hőseiről is. Megérdemlik Budapest nevében a köszönetet, mert elsősorban a főváros munkássága volt az, amely 1. A törvényhatósági bizottság alakuló ülésén megválasztotta a közgyűlés tisztikarát. A törvényhatósági bizottság elnöke Szakasits Árpád, alelnökei: dr. Kerék Mihály és Olt Károly lettek. A közgyűlés a szellemi és közéleti vezetők közül Ágoston Péternét, dr. Csorba Jánost, dr. Harrer Ferencet, dr. Hedri Endrét, Károlyi Mihályt, Kmetty Jánost, dr. Lukács Györgyöt, dr. Rassay Károlyt, dr. Szladits Károlyt és dr. Verebély Lászlót tagjává választotta. Szakasits Árpád javaslatára a közgyűlés úgy határozott, hogy a polgármesteri és alpolgármesteri teendők ellátásával ideiglenesen Kővágó Józsefet, illetve Bechtler Pétert, és Morvay Endrét, a tiszti főügyészi teendők ellátásával dr. Beér Jánost bízza meg. Vas Zoltánt 1945. december 5-én a Gazdasági Főtanács főtitkárává választották. A törvényhatósági bizottság 1945. december 14-én előzetes pártközi tárgyalás alapján Kővágó Józsefet polgármesterré, Bechtler Pétert, Katona Jánost és dr. Morvay Endrét alpolgármesterekké, dr. Beér Jánost tiszti főügyésszé választotta. (A községi választás eredménye alapján a polgármesteri tisztség a Független Kisgazda Pártot illette meg.)