Források Budapest múltjából IV. 1945-1950 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 4. (Budapest, 1973)

I. BUDAPEST ÚJJÁSZÜLETÉSE; A NÉPI ERŐK A VÁROS ÉLÉN (1945. január—1945. október)

Rákoscsaba, Kispest, Pestszentló'rinc, Pestszentimre, Pestszenterzsébet, Soroksár, Budafok, Budatétény, Nagytétény; a Cinkotához tartozó Árpád-telep visszacsatolandó Rákosszentmihályhoz, a Vecsés községhez tartozó Csáky-liget és Erzsébettelep Pestszentlőrinchez, Cinkotának már városias kialakításra szánt területe (Pejachevich birtok) Mátyásföldhöz, Soroksárnak a Duna melletti Pestszenterzsébet határa mentén fekvő, valamint Pesterzsébethez csatlakozó, a Köves-út, Temető-utca és a gubacsi alsó szőlők északi részének meghosszabbításában levő vonal által határolt része Pestszenterzsébethez csatolandó. Budapest-vidék pedig az alábbi községekből állana a pesti oldalon: Felsőgöd, Alsógöd, Dunakeszi, Alag, Csornád, Fót, Veresegyháza, Szada, Mogyoród, Csömör, Gödöllő, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Isaszeg, Pécel, Maglód, Ecser, Vecsés, Alsónémedi, Dunaharaszti, Taksony, Majosháza, Aporka, Kiskunlacháza, Pereg, Ráckeve, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szigetcsép, Tököl, Szigetszentmiklós — a budai oldalon Ercsi, Ráckeresztúr, Szászhalombatta, Martonvásár, Tordas, Tárnok, Érd, Sóskút, Diósd, Törökbálint, Budaőrs, Bia, Torbágy, Budakeszi, Páty, Telki, Budajenő, Nagykovácsi (a Budapesthez csatolandó rész kivételével), Solymár, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Klotildliget, Csobánka, Pilisborosjenő, Üröm, Békásmegyer (Csillaghegy kivételével), Budakalász, Pomáz, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Szentendre, Dunabogdány, Visegrád, Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor. A Budapest-vidék körébe tartozó községek járási kötelék közbeiktatása nélkül kapcsolandók be Budapest-megyébe és méginkább mellőzendő úgy hatóságilag, mint önkormányzati testként egységbe foglalásuk, mert csak így várható a Nagy-Budapest eszmekörébe szánt szerepükbe való beleélésük. Szükség van azonban arra, hogy az elsőfokú hatóság felállítására, valamint törvényhatósági képviseletük kialakítására csoportokba — községi körökbe — összefogassanak. E tekintetben a konkrét javaslatot meg fogjuk tenni, mihelyt az ehhez szükséges adatok rendelkezésünkre fognak állni. Az adatgyűjtés, amely a problémákat érintő minden momentumra kiterjed, legközelebb fog megtörténni. A területi elrendezésre vonatkozó ismertetett javaslatot nem tekintjük minden részletében véglegesnek; nevezetesen nem egységes a nézet abban, hogy a négy Rákos község Mátyásföldhöz csatolandó rész elvétele után megmaradó Cinkota és a Pestszenterzsébethez csatolandó rész elvétele után megmaradó Soroksár Budapestkörnyékbe, vagy Budapest-vidékbe soroztassanak-e; a kérdés a beszerzendő adatok ismeretében és az elgondolás teljes kialakulása után lesz eldöntendő; továbbá változás alá eshetik Budapest-vidék külső határa attól függően, milyen országos telepítési politikával és közigazgatás-területi rendezési reformmal kell majd számolnunk; de lehet, hogy — különösen a közlekedési rendszertől függően — a Nagy-Budapest külső határának megváltoztatása is megokoltnak fog mutatkozni. Egészében és lényegében azonban Budapest és környékének újjárendezését az ismertetett területi alapra tartjuk fektetendőnek és ebben a keretben kívánjuk további tanulmányainkat végezni és majdan a probléma megoldására javaslatunkat megtenni. Kérjük e jelentésünkben foglaltak jóváhagyólag tudomásulvételét. Szimély Károly iratai. 16. d Sokszorosítás. Dr. Harrer Ferenc s. k. elnök