Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

Jegyzőkönyvi vallomás a Városmajor utcai nyilasházban és a Maros utcai kórházban elkövetett kínzásokról és kivégzésekről

1 1944. december 12. 1944. december 12-én engem, férjemet és két alkalmazottamat (Schuller Lázár, Rejtő István) a fentemlített nyilas házba hoztak. Később még 5 alkalmazottamat (Unger Magda, Eisenbergerné, Blumm Rózsi, Blumm Ella, Grünhut Edit) szintén ide hozták. Ezenkívül még két alkalmazottamat is elvitték, de azokat vissza is engedték, mivel tudták igazolni magukat, mint menekültek. Férjem és engem többrendbeli zsidó bujtogatással és zsidó-vagyon rejtegetésével vádoltak. Mikor bevittek férjemet és engem is nagyon összevertek. Még akkor este Schuller Lázárt és még egy embert kivégeztek. Ekkor este úgy menekültem meg, hogy másnak a hátamogé bújtam és csak másnap reggel vették észre, hogy én is ott vagyok. Puskatus és rúgások közepette még 10 napig ott voltunk. Ezután következett a kivégzés. Az oroszok közeledtére kijelentették, hogy zsidók most meg fogtok halni. Ekkor 8-án a fürdőszobába voltunk és onnan két férfit felvittek a zárkába, majd közülük az egyiket kivégezték. Minket pedig nyolcunkat kivittek az udvarra és kettesével kivégeztek. Nekem úgy sikerült megszabadulni, hogy mikor meglőttek a számat érte a lövés. Mikor elvágódtam a rendőr, aki kivégzésen résztvett, megkérdezte, na megdöglöttél-e már? Erre én nem feleltem, hanem mikor elment, négykézláb kúszva átmásztam egy másik udvarba, ahol német katonák voltak. Ezek mikor a nyilasokat értesíteni elmentek, kiszaladtam a kapun és a Maros utcában egy udvarra szaladtam be, egy kis éjjeli őr házba, ahol két rendőr és egy öreg ember volt. Innen a rendőrök a Maros-utcai kórházba vittek. Itt bevarrták a számat és elsősegélyt nyújtottak. 1945. január hó 12-én a nyilasok körülvették a kórházat és engem, mivel azt mondtam, hogy bombasérült keresztény vagyok, nem bántottak. Ott feküdt még 4 súlyos beteg, akik nem tudtak elmenni, azok maradtak. Ide bejött Pokornyi vezető nyilas testvér és a többi négyet kivégezte. Akik az udvaron voltak, azokat is kivégezték. — Én ott maradtam a házban. 6 nap után azonban átvittek a János szanatóriumba, mivel nagyon jajjgattam és orvosi kezelésre volt szükségem. Itt addig maradtam, amíg elfoglalták a felszabadító csapatok. Brunner Oszkárné Erőss Ilona bejelentő jkv. író Rémtett vizsg. biz. 1945.—I—1. Tisztázat. 1. A Náci és Nyilas Rémtettek Kivizsgálására Alakult Bizottsághoz 1945. ápr. végéig — a hiányos iratanyag szerint — összesen 1630 zsidónak tekinthető budapesti lakos nyilasok általi, minden törvényes eljárás mellőzésével történő kivégzését jelentették be. Nincsenek pontos adatok a pesti gettóból elhurcolt és kivégzett személyek számáról sem. A törvényszéki orvostani intézethez 292, a Dunából Budapestnél kifogott, tarkólövés által meggyilkolt személy hulláját szállították be az 1944. okt, 15—dec. 31. közötti időszakban. Nyilvánvaló azonban, hogy a tényleges gyilkosságok száma a fenti adatnál jóval nagyobb volt.