Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

Kivégzést túlélő üldözött jegyzőkönyvi vallomása a nyilasok kegyetlenkedéseiről és a Duna-parti kivégzésről 1944. december 15. December 15-én reggel |410-kor a cégnél megjelentek a nyilasok és azt mondták, hogy feljelentés van a cég ellen, zsidó rejtegetés és áru rejtegetés miatt. Azonnal lejöttek a pincébe felvittek az üzletbe, ahol Farkas Irén és Lukács Dezső tartózkodott. Elvittek minden pénzt, fényképet, iratot, órát, jegy-gyűrűt. Utána a pince lejárathoz vittek és lelöktek, majd jöttek és elkezdtek verni. Fogamat kiverték és vallattak, hogy hova dugtam a többi pénzt. Mikor nem vallottam, cipőmet levették és a talpamat kezdték verni. Budaházy nevű nyilas, aki a csoport vezetője volt azt mondta hagyják abba, mert szüksége van még rám. Ezután felvittek az üzletbe, ahol felemelt kézzel kellett térdelnem, falfelé fordulva. Budaházy kérdést intézett hozzám, hogy hogyan kerültem az üzletbe. Azt feleltem, hogy az üzlethez kulcsaim voltak és senki nem tudott róla. 10 órakor Steiner Béla nevü barátom jön be a céghez, aki kikeresztelkedett zsidó és árja felesége van. Valami hadiüzemi fel­mentése volt. Szintén mellém térdeitették. Közben Budaházy felhívta telefonon a Városmajori nyilas központot, ahol Nidosy körzetvezetőnek jelentette, hogy egy embert találtak és minden úgy van, ahogy Kvacsák Tibor az adatokat szolgáltatta. És kéri, hogy erősítést küldjenek és Kvacsák nyilas is jöjjön. Közben anyám is bejött az üzletbe, kinek hamis papírjai voltak. Az utcán is összeszedtek minden járókelőt és igazoltattak. Aki gyanús volt, ott tartották. Közben összegyűlt kb. 15 embert teherkocsira felültették és térdelve, feltett kézzel a Városmajor-u. 37. sz. alá vittek. Az udvarban felsorakoztunk és egyenként be kellett menni a kihallgatási terembe. Benne Sallay pribék vezető fogadott. Első kérdése az volt, hogy milyen fajú vagyok. Mire azt feleltem, hogy zsidó. Vegyem le a kabátom, a kiskabátom, pullóverem és gumi botot kért. Sallay velem szemben állt és két pribék oldalt. Sallay először jobb, majd bal vállamra sújtott és homlokomra ütött. Közben a két pribék oldalról vert. Utána belöktek a fürdőszobába, ahol már többen voltak, egy postás, kit kollégái feljelentettek, hogy kommunista, kék és zöld volt. Volt ott egy vasáru­gyáros, feleségével, kik szintén kék-zöldek voltak. Bűnük az volt, hogy gyárukban zsidók voltak alkalmazásban keresztény papírokkal. Ugyanezen gyár vezetője is ott volt. Valamint több nő, mind szakított sebekkel és kékre zöldre verve. Közben állandóan jöttek emberek, akik mind úgy jártak mint én. Közben jött egy asszony, kit albérlője feljelentett, hogy árdrágító és feketézik. Utána anyám lett kihallgatva, 67 éves asszony, meztelenre vetkőztették és hárman gumibottal összeverték, mikor leesett, rátapostak, haját kiszakították és engem kihívtak, kér­dezték, hogy hogyan szereztem az iratokat, mire én azt feleltem, hogy az üzletben elloptam a kisasszonyunktól. Mire újra hárman összevertek. És anyámmal együtt visszadobtak a fürdőszobába, ahol kb. 25-en voltunk. Anyám annyira meg lett verve, hogy 3-szor fennakadt a szeme és álla leesett, földre ültem és anyám fejét az ölembe vettem. Az előzőleg idősebb asszony segített és adott vizet, hogy anyámat felmossam. Éjjel 12 órakor le kellett menni a pincébe, ahol kb. 30 pribék állt sorfalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom