Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

az államnak a jelenlegi viszonyok között is a székesfőváros helyzetén való segítés jelentékeny megterhelést nem okoz. A segítség, amelyet az államtól kérünk és remélünk, két irányú: az egyik az, hogy az állam viselje, illetőleg térítse meg a székesfővárosnak mindazokat a kiadásait és kárait, amelyek a háború következtében és az ezt követő forradalmak folytán állottak elő és amelyeknek viselésére a székesfőváros természetes jövedelmi forrásokkal nem rendelkezik; a másik az, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok következtében megnövekedett háztartási szükségletek fedezésére alkotott új jövedelmi források megállapítására vonatkozó törvényhatósági határozatokat a kormány a viszonyok bölcs mérlegelésével oly időben vizsgálja felül, hogy az azok által számításba vett jövedelmek a megfelelő szükségleti időszakra tényleg beszedhetők legyenek és a jóváhagyás elhúzódása által a háztartási hiány ne növekedjék. Egyidejűleg azonban külön még azt is kell kérnünk, hogy a székesfővárosnak az állammal szemben fönnálló követelései az egyes kormányhatóságok által a lehető legsürgősebben folyósíttassanak és ezzel a székesfőváros fizetőképességének biztosítása lényegesen megkönnyíttessék. Az ezekben az ügyekben a kormány egyes tagjaihoz intézett fölterjesztéseinket

1 tehát csatoltan azzal a kérelemmel nyújtjuk át Nagyméltóságodnak, kegyeskedjék azokat hathatós támogatása kíséretében a kormány magas tagjainak mielőbb megküldeni.

2 Sipőcz polgármester OL. ME. 1921—XXVII—3193. Tisztázat. 1. A mellékelt felterjesztésekben az államtól kérte a főváros a községi háztartás 1914—1919. években keletkezett hiányainak rendezését. A hiány a háborús évek rendkívüli kiadásai folytán keletkezett, s több, mint 300 millió koronát tett ki. Nagy tehertételként jelentkezett az ellenséges államok részére törlesztendő, de a háború miatt ki nem fizethető külföldi kölcsönök tőke- és kamattörlesztése. A kormány a tartozás felét magára vállalta, a másik felét a főváros évi 700 000 aranykoronás részletekben törlesztette. Komoly összegeket tettek ki a kórházi hiányok, amelyek az alacsony ápolási díjakból és az államkincstárt terhelő hátralékos ápolási díjakból keletkeztek s melyek összege 231,8 millió K-át tett ki. 2. Sipőcz polgármester akciójának támogatása érdekében a Nemzetgyűlés költségvetési vitájában (1920. jún. 7-én) Ernszt Sándor a kereszténypárt egyik vezetője is felszólalt. Támadást intézett a kormány ellen a fővárossal szembeni állami tartozások ügyének semmibe vevése miatt s a kormányt okolta a város pénzügyi lehetetlenülése miatt. Kifogásolta azt a hatalmi viszon>t, amely az ország egyhetedét képviselő főváros és a kormány között kialakult, mondván, hogy a fővárosra sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint más kis városokra. (NN. 1920—1921. X. K. 472—474. o.) E felszólalásból is kitűnik a kereszténypárt azon törekvése, hogy a fővárosi közgyűlési többségre támaszkodva, az autonómia lehetőségeivel élve, nagyobb befolyást szerezzen magának az ország irányításából. Éppen e hatalmi törekvések miatt támadtak ellentétek a kormány s főleg a kereszténypárt városházi csoportja között s egyéb okok mellett (59. sz. dokumentum) ezért is korlátozta a Bethlen-kormány a főváros autonómiáját s lépett fel a Wolff-párt fővárosi egyeduralma ellen.