Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

a Krisztust követem, aki azt mondotta: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat." És Önök, igen tisztelt többség, anélkül, hogy még látták volna az új ellenzéknek a működését ebben a közgyűlésben, szeretetlenül viselkedtek a kisebbséggel. Önök összekeverik a múltat a jelennel. Önök a lehető legnagyobb rosszhiszeműséggel akarnak mindenbe valamit belemagyarázni, ellenkezőleg a mi felfogásunkkal, akik jóhiszeműen, hazafias lelkesedéssel abban a szent meggyőződésben jöttünk ide ebbe a közgyűlési terembe a múlt alkalommal, hogy a többség és kisebbség nem akarhat mást, mint egy nemzeti alapon álló, becsületes, erkölcsös székesfővárost. Abból a szempontból kiindulva, hogy a többséggel karöltve tudunk majd együtt dolgozni, arra is gondoltunk, hogy miután a többség nem közeledett mifelénk, ámbár övé a hatalom, s így neki illett volna parlamentáris szokás szerint a kisebbséget felszólítani, — mégis tekintettel közgyűlési gyakorlatlanságukra, mi közeledtünk a többséghez és azt a kívánságunkat terjesztettük elő, hogy ne csak itt a közgyűlési teremben, ahová már a tanácskozásra és határozásra megérett ügyek kerülnek, legyen a mi munkálkodásunk közös, hanem a bizottságokban is, kivált hogy a törvényhozás arányos képviseleti rendszert engedélyezett... Együtt akartunk működni a többséggel a bizottmányokban is, mert hiszen mi objektív kritikával, objektív jóindulattal, tanácsadással, felvilágosítással és egymásnak kapacitálásával akarunk és akartunk dolgozni ebben a teremben. De ha Önök azt hiszik, hogy többségi hatalmuknál fogva nincs szükségük a kisebbségre, akkor ez terrorizmus, ugyanaz, amivel minket akartak vádolni. Mi ebből az okból ezt a levelet intéztük a többségi párthoz: „Van szerencsénk Méltóságoddal, mint a vezetése alatt álló Keresztény Községi Pártnak elnökével közölni, hogy a törvényhatósági bizottságban helyet foglaló, kisebbségi pártok, a nemzeti demokrata és liberális törvényhatósági bizottsági tagok blokkjában egyesültek és hogy blokkunk az ő tagjainak számarányában tart a képviseltetésre számot a törvényhatóságnak bizottmányaiban. Nem kételkedünk abban, hogy Méltóságod és a vezetése alatt álló párt ezen kívánságunkat a dolog természete szerint jogosnak és a törvényhatósági bizottság működésének eredményessége szempontjából is indokoltnak fogják elismerni, kérjük tehát Méltóságodat, hogy kérésünk elintézése végett a pártoknak az érintkezésre módot adni méltóztassék." Megkaptuk a keresztényi választ: A válasz így szól: „A Demokrata-liberális blokk részéről hozzám intézett n. b. levelére válaszolva, van szerencsém Méltóságoddal közölni, hogy a keresztény községi párt választmánya f. évi augusztus hó 8-án tartott ülésében hozott határozata szerint a törvényhatósági bizottsági helyekre vonatkozólag a blokkal megegyezést létesíteni nem kíván." Igen tisztelt közgyűlés! Ez annyit jelent, hogy a többség önmagában akar működni. A többség nem akarja az ellenőrzést, pedig Önök — vezérszónokuk szava szerint — az igazat és jót akarják, amit nem kell fedni, hanem világítani, ez alapon tehát megállapíthatjuk a nemzeti demokrata párt és a városi polgári párt és a 48-as függetlenségi párthoz tartozó bizottsági tagok frakciója

9 nevében, hogy a többségi párt állásfoglalása ellenkezik a parlamenti szokásokkal, de a kisebbségek arányos képviseletének alapelvére épített új fővárosi törvénynek vezéreszméjével is, csökkenti 9. Valamely pártnak azon tagjai, akik az önkormányzati szervezetekben pártjuk politikájának szervezett végrehajtására különálló csoportot alkotnak.