Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

V. A HÁBORÚS MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA, A NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS NYILAS RÉMURALOM. FELSZABADULÁS (1941. július—1945. február.)

Ez a felfogása abból a meggondolásból adódik, hogy az egyesítés deklarálása

4 egyrészt megadja az alapot a végleges rendezéshez szükséges tervszerű előkészületekhez és előmunkálatokhoz, másrészt ugyanakkor megadja a szükséges támpontokat a székesfővárosnak ahhoz, hogy az egyesítés hatályosulása után reá háruló feladatok ellátására megfelelően felkészülhessen. Az egyesítés törvényi deklarálásának mindezen felül még az az előnye is meglesz, hogy a fővároshoz csatolt városok és községek a jövőre kiható gesztióikban

5 már számolhatnak az egyesítés tényével. A fentiekben előadottaknak megfelelően: a bemutatott törvénytervezet 1. §-ában kimondja az ugyanott felsorolt pestkörnyéki városoknak és községeknek Budapest székesfővárossal való egyesítését, 2. §-ában pedig az egyesítés hatálybaléptetését és az azzal kapcsolatos részletes rendelkezések megtételét, ideértve a szükséges szervezeti változtatásokat is, külön törvénynek tartja fenn. Ezekután a felhozott indokok alapján kéri előadó miniszter úr a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy az „egyes megyei városoknak és nagyközségeknek Budapest székesfővárossal egyesítéséről" szóló törvényjavaslatot — a Főméltóságú Kormányzó Úr előzetes hozzájárulásának megszerzése után alkotmányos tárgyalás végett az országgyűlés képviselőháza elé terjeszthesse.

6 OL. Mt. jkv. 1944. febr. 15. 249. Minisztertanácsi vita

1 és határozat a főpolgármester Budapest nyílt várossá nyilvánítását célzó előterjesztéséről 1944. február 22. • Szentmiklósy Andor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter úr, a külügyminiszter úr állandó helyettese előadja, hogy Budapest főpolgármestere,

2 mint a székesfőváros közigazgatási bizottsága elnöke folyó hó 14-én a Miniszterelnök Úrhoz előterjesztette a bizottságnak egy tagja kivételével egyöntetűen elfoglalt állásfoglalását és kérését a főváros nyílt várossá való nyilvánítása iránt. Ezt az elő4. Kinyilvánítása. 5. Ügyvezetésükben. 6. Szendy Károly 1942-ben részletes tanulmányt készített Nagy-Budapest megalakításának előfeltételeiről és lehetőségeiről. Harrer Ferenc emlékirataiban megemlíti, hogy számtalan egyéb ok mellett (pl. 246. sz. dokumentum) az egyesítés kérdése azért vetődött fel ismét ezen időpontban, mert Pest vármegye alispánjának, a szélsőjobboldali Endre Lászlónak akarták hatáskörét csökkenteni, illetve működési területét szűkíteni. 1. Az 1943. VIII. 17-i minisztertanácsi határozat már egyízben elvetette Budapest nyílt várossá deklarálását. (245. sz. dokumentum.) A közvélemény sürgető nyomására tárgyalták újra ismét eredménytelenül. A későbbiek folyamán hiába intéz e cél elérése érdekében Serédi Jusztinián hercegprímás Szálasi Ferenchez levelet. (275. sz. dokumentum.) 2. Homonnay Tivadar.