Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívása a főpolgármesterhez, a Tanácsköztársaság alatti magatartásukért fegyelmi büntetésben részesült, jelenleg is szolgálatban álló alkalmazottak névjegyzékének megküldésére 1938. augusztus 24. Szigorúan bizalmas! Kizárólag sajátkezű felbontásra! Felhívom Nagyméltóságodat, hogy Budapest-székesfó'város polgármesterével folyó évi szeptember hó végéig állíttassa össze és terjessze fel hozzám mindazon jelenleg is szolgálatban álló székesfővárosi alkalmazottak névjegyzékét, akik a kom­munizmus alatti magatartásukért bármilyen fegyelmi büntetésben részesültek. A kimutatásban röviden feltüntetendő a fegyelmi vétség tényálladéka és a kisza­bott fegyelmi büntetés is, továbbá azoknál, akik állásvesztésre ítéltettek, de később újból alkalmaztattak az is, hogy mikor és milyen címen nyertek ismét alkalmazást. 1 Teleki Főp. biz. 1941—503. Tisztázat. 212. Részletek az Actio Catholica 1 1939. évi programjából 1938. szeptember 7. Az Eucharisztikus Világkongresszus megmutatta azokat az erőket és lehetősége­ket, amelyekkel a magyar katolicizmus még rendelkezik. 2 Mindnyájan megállapít­hatjuk azt a tényt, hogy a magyar katolicizmus régóta nem rendelkezett a tömegekre 1. 1938. szept 17-én a polgármester megküldötte a Tanácsköztársaság alatti maga­tartásukért fegyelmi büntetésben részesült s még szolgálatban álló fővárosi alkalmazottak listáját. A közigazgatási testületből 14 fő, a tantestületből 56 fő szerepelt a jegyzéken. 1939. júl. 12-én a kultuszminisztérium felhívta a főpolgármestert annak közlésére, hogy a listán szereplő tanerők közül kik tekintendők zsidóknak. 1940. jún. 1-én Hóman kultuszminiszter utasította a fő­polgármestert, hogy a zsidóknak tekintendő, 1919-es magatartásukért fegyelmi büntetésben részesült tanerőket, azon a címen, hogy „a vezetésükre bízott ifjúságot hazafias és valláserkölcsi szellemben" nevelni nem képesek, vonja szabályszerű eljárás alá. Továbbá 2 tanerőt azok közül, akik nem tekintendők zsidóknak ugyanezen eljárás útján helyezzen nyugállományba és 6 személyt tartson szigorú megfigyelés alatt. A szabályszerű eljárás alá vontak száma összesen 17 fő volt. Az eljárás 1941 júl.-ban ért véget az érintettek kényszernyugdíjazásával. 1. Az Actio Catholica-t, a világi katolikusok egyházi irányítással működő összefogó, csúcs­szervét 1922-ben XI. Pius pápa alapította. Célja a katolikus érdekek képviselete és a katolikus álláspont érvényesítése a társadalmi és politikai élet minden területén. Magyarországon 1932­ben hozták létre, de tevékenysége csak az 1930-as évek végére bontakozott ki. Első igazgatója Mihalovics Zsigmond herminamezei plébános, fővárosi tvhat. biz. tag volt. 2. 213. sz. dokumentum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom