Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

Közgyűlési felterjesztés a kormányhoz a vidéki munkanélküliek beáramlásának megakadályozására és a gyáripar decentralizációjának

1 megindítására 1937. december 17. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága a polgármesternek a közjótékonysági és szociálpolitikai szakbizottság által is pártolt előterjesztésére elhatározza, hogy a székesfőváros munkanélküli lakossága érdekeinek megóvása céljából felterjesztéssel fordul a m. kir. kormányhoz oly intézkedést kérve, amely lehetőséget ad a vidéki munkanélküliek nagyarányú, egészségtelen beáramlásának megakadályozására, illetve azoknak a vidékieknek — szükség szerint kényszer útján való — visszaszállítására, akiket a budapesti munkapiac már felvenni nem képes. Kéri továbbá, hogy addig is, amíg ez a szabályozás megtörténik, a környékbeli községek és városok utasíttassanak, hogy a munkanélkülieknek onnan való beköltözését hatóságilag ne támogassák, hanem a lehetőségek szerint akadályozzák meg. Elhatározza a törvényhatósági bizottság azt is, hogy e kérdéssel kapcsolatban a gyáripar decentralizációjának és egy nagyobb arányú mezőgazdasági telepítés szükségességére is felhívja a m. kir. kormány figyelmét. 2 Tvhat. biz. közgy. jkv. 1937—687. 1. Széttelepítésének. 2. 1940. febr. 9-én Gesztelyi Nagy László képviselőházi felszólalásában megemlítette, hogy 1930—1940 között mintegy 75 000 munkás vándorolt fel Budapestre. A főváros lakossága ez évtizedben kb. 152 000 fővel gyarapodott. Ezek közül csak 5% volt a természetes szaporodás, a többi bevándorló. Az 1939. évi statisztikai felmérés szerint a Dunántúlon 922, az Alföldön 736, Budapesten és környékén pedig 2070 gyártelep volt üzemben. így érthető, hogy a felvándorlás az Alföldről főleg Budapestre s más ipari központokba irányult. A budapesti ipar nemcsak a felvándorlókat, hanem az 1930. évben összeírt 78 000 munkanélkülit is alkalmazta. (KN. 1939—1944. IV. K. 471.) 1940. dec. 9-én Karafiáth főpolgármester tett jelentést a belügyminiszternek arról, hogy a rossz termés és az árvíz miatt egyre nagyobb tömegek özönlenek a fővárosba és fennáll az a veszély, hogy az elhelyezkedni nem tudó, nyomorgó tömeg a szélsőséges politikai áramlatok hatása alá kerül, ami a főváros eddig gondosan őrzött nyugalmi helyzetét felboríthatja. (Főp. biz. 1940—1031.) A kormány azonban —• éppen a hadiipar növekvő munkaerő-szükségletének kielégítése szempontjából — a háborús években semmiféle intézkedést nem hozott a vidéki lakosság felözönlése ellen.