Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

Országgyűlési választások budapesti adatai 1935. április 6—április 7. Megnevezés : Száma: % Választásra jogosultak 323 227 100 Leadott szavazatok 257 789 79,7 Érvénytelen szavazatok 8 634 3,3 A nemzetgyűlési mandátumok 245 100,0 A budapesti mandátumok 25 10.2 A választáson indult pártok Megnevezés : Szavazatok Mandátumok Megnevezés : száma % száma ?ó Keresztény Gazdasági Párt 64 180 24,8 6 24 Nemzeti Egység Pártja 64 818 25,2 7 28 Szabadelvű és Demokratikus Ellenzéki Párt 47 050 18,3 5 20 Szociáldemokrata Párt 56 136 21,8 5 20 Magyar Nemzeti Szocialista Párt 1 584 0,6 —. — Szabad Polgári Párt 2 527 1,0 — — Keresztény Ellenzéki Legitimista Néppárt 4 223 1,6 1 4 A Kispolgárok és Munkások Egységes Nemzeti Pártja 915 0,4 — — Nemzeti Radikális Párt és Függetlenségi Kossuth Párt Szövetség 7 722 3,0 1 4 Összesen 249 155 96,7 25 100 Összeállítva az alábbi forrásokból: Országgyűlési Almanach 1935—1939., Bp. Szfőv. Stat. és Közig. Évkönyve 1935. 176. A KMP Budapesti Pártbizottságának értékelése az 1935. évi országgyűlési választások budapesti és környéki eredményeiről 1935. Budapest belterülete 1931-ben 200, 1935-ben pedig 250 választási körzetre lett beosztva. A körzetek határainak evvel kapcsolatos megváltozása lehetetlenné tette a körzetről-körzetre való összehasonlítást, lehetetlenné tette azt is, hogy szabadon csoportosíthassuk a körzeteket az illető területek szociális jellege szerint. Vizsgálataink úgy történtek, hogy Budapest területét 23 rayonra bontottuk széjjel. A rayonok megállapításánál a fentiek következtében óvatosan kellett alkalmazkodni