Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)
„egy-párt-rendszerrel", sőt azon a tervbevett népgyűlésen, vagy vigadói vacsorán, amelyen Zsitvay Tibort, mint a Fővárosi Egységespárt elnökét „installálni" 3 fogja, nyíltan ki fogja jelenteni, hogy Wolff Károly keresztény községi pártját testvérpártnak tekinti, ez ugyanolyan közel áll hozzá, mint a Fővárosi Egységespárt. Wolff Károly ezzel szemben teljes biztosítékot nyújtott a miniszterelnöknek abban a tekintetben, hogy a küszöbön álló választójogi küzdelemben százszázalékos támogatásban fogja őt részesíteni. A kormány és Eckhardt Tibor választójogi frontja ilyenformán kiegészül Wolff Károllyal. A politikai helyzetnek ez az újabb fordulata természetesen élénk visszhangot keltett a kormánypártnak azon a szárnyán, amely ellen az Eckhardt-féle „bizalmas elgondolások" kezdettől fogva irányultak és amelynek tagjai hangsúlyozottan Bethlen István gróf híveinek vallják magukat. Az új helyzet Bethlen gróf ezidőszerint nem tartózkodik Budapesten, de minden oldalról érdeklődéssel várják, hogy a Gömbös—Eckhardt—Wolff-féle hármas megegyezés perfektuálásával és az ezáltal teremtett új helyzettel szemben minő magatartást fog tanúsítani. Ma már mindenki tudja, hogy Gömbös és Bethlen legutóbbi tanácskozása nem vezetett megegyezésre és csupán a súlyos külpolitikai helyzetre való tekintettel határozták el, hogy a köztük felmerült kérdéseket ideiglenesen függőben tartják. Kétségtelen, hogy Wolff Károlynak a Gömbös—Eckhardt-féle megegyezésbe való bekapcsolódása ebből a szempontból is új helyzetet teremt és a küszöbön álló — mindenképpen döntő fontosságú — belpolitikai eseményekre nagy befolyással lesz, miképpen fognak reagálni erre az új helyzetre Bethlen István gróf és hívei. Ezek a kormánypárti képviselők érintkezést tartanak fenn a Kozma-féle Községi Polgári Párttal, annál is inkább, mivel a küszöbön álló események által egyformán érzik veszélyeztetve helyzetüket. A Községi Polgári Párt vagy feltétel nélkül megadja magát és beolvad a Zsitvay vezérlete alá kerülő új fővárosi egységes pártba és ebben az esetben teljesen lemondanának az eddigi vezető szerepükről, vagy pedig felveszik a nekik odavetett kesztyűt és megvívják önvédelmi harcukat. 4 A mai nap eseménye az, hogy a Községi Polgári Párt értekezletét összehívták ma délután 5 órára és ez elé az értekezlet elé terjesztik az intézőbizottságnak azt a — nyilvánosságra még nem került — javaslatát, mondja ki a párt, hogy egységesen várja be, amíg Zsitvay Tibor felveszi velük a tárgyalások fonalát és e tárgyalások lefolytatására öttagú bizottságot küldenek ki. 3. Beiktatni. 4. Kozma Jenő és a vezetése alatt álló Községi Polgári Párt elsősorban a Bethlen István vezette kormánypárt liberálisabb beállítottságú részéhez tartozónak vallotta magát s a Gömbös— Bethlen hatalmi párharcban, Gömbössel szemben foglalt állást. Ugyancsak keresztezték Gömbös és csoportjának a városháza feletti uralom megszerzésére irányuló terveit. Az ellentét különösen az 1934. XII. tc. elfogadása előtti időszakban ütközött ki Gömbös és Bethlen városházi hívei között. A harc végül Kozma Jenő bukásával ért véget s megszűnt a Községi Polgári Párt is — egy évtizedes fennállás után. Az 1935. évi választásokon a Nemzeti Egység Pártja fővárosi tagozataként indult a kormányt — most már egyértelműen Gömbös Gyula kormányát — támogató tábor.
