Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)
Kozmáéknak csak statisztaszerep juthat Annyi bizonyos, hogy a Községi Polgári Pártban nagy elkeseredést keltett a kormány városházi döntése, amelyről a párt véleményét nem kérdezték meg, sőt ma délig még csak hivatalos értesítést sem küldöttek a pártnak. Ennek ellenére számolnak azzal a lehetőséggel, hogy Zsitvay Tiborral meg tudnak egyezni, ez a megegyezés viszont — ha létrejön is, — semmiesetre sem lesz hosszúéletü. Bizonyosra veszik ugyanis, hogy az új fővárosi egységespárt a Gömbös—Eckhardt—Wolff-féle hármas megegyezés szellemében fog működni és ebben az együttműködésben a Községi Polgári Párt eddigi vezető tagjai legföljebb statisztaszerepet játszhatnak, vagyis teljesen háttérbe fognak szorulni. Ebben az esetben viszont mindjobban ki fognak élesedni a belső ellentétek, amelyek előbb vagy utóbb — mint maguk is hangoztatják — pártszakadásra vezetnek. A Községi Polgári Párt harcias szárnya el van szánva arra, hogy pozíciójának védelmében levonja a legmesszebbmenő politikai konzekvenciákat, és úgy érzi, hogy erre a küzdelemre befolyással lesznek az országos politikában küszöbön álló események is, amelyek rövid időn belül teljesen új irányt adhatnak a helyzet alakulásának és teljes átcsoportosulást vonhatnak maguk után a parlamenti fronton. 5 A Gömbös—Eckhardt—Wolff-féle megegyezés új helyzetet teremt a politikában. Esti Kurír 1934. nov. 27. 172. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának elvi deklarációja az 1934. évi fővárosi törvényjavaslat ellen 1934. Határozati javaslat A szociáldemokrata párt parlamenti csoportja „A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" benyújtott 709 számú törvényjavaslatot a székesfőváros önkormányzata elleni támadásnak tekinti és ez ellen a legélesebben tiltakozik és azt az általános tárgyalás alapjául sem fogadja el. Az 1872. évi XXXVI. törvénycikk évtizedeken keresztül volt érvényben, 1920-tól kezdve ez már a negyedik törvény, illetve törvényjavaslat, amely a székesfőváros önkormányzatát támadja meg és mindinkább szűkebbre és ismét szűkebbre vonja. De még az ellenforradalom tüzében készült 1920. évi IX. törvénycikk sem merészelte a főváros önkormányzatát olyan mértékben megtámadni, mint, amilyen mértékben 5. A kérdéssel kapcsolatos Petrovácz Gyula, Wolff párti alelnök képviselőházi felszólalása 1935. jún. 6-án. (182. sz. dokumentum.)
