Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

IV. BUDAPEST A GAZDASÁGI VÁLSÁGOT KÖVETŐ ÁTMENETI FELLENDÜLÉS, A JOBBOLDAL ELŐRETÖRÉSE ÉS AZ ÜJ HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1934. június—1941. április.)

szellemi (könyvek, elismervények) propagandistikus célt szolgálnak, előre viszik a kommunista célkitűzéseket, mert minden segítés a vörös segély vonalán, tehát a kommunista párton át történnek. — A kir. törvényszék a védelem által előterjesztett tényállás kiegészítési indítványt elutasította, mert ha vádlottak testén bántalmazásból eredhető sérülések nyomai is látszottak, a vádlottakat kihallgató vizsgálóbíró nem bizonyíthatja, hogy azok a bántalmazások a nyomozó hatóságoktól származtak. Dr. Szemák Jenő s.k. kir. tszéki tanácselnök ft. elnök. Dr. Kovács Miklós s.k. kir. büntető törvényszéki bíró, előadó Dr. Bérczy Géza s.k. kir. büntető törvényszéki bíró, szavazó Bp. Büntetőtörvényszék B. 1934—8292. Tisztázat. F) Részletek a Budapesti Kir. ítélőtábla II. fokú ítéletéből 1935. január 12. A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felebbezett részeit helybenhagyja; nem felebbezett részeit pedig nem érinti. Indokolás : A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállást — az abban megjelölt bizonyítékoknál fogva — szintén valónak fogadta el. Vádlottaknak a nyomozás során tett beismerő vallomása ugyanis a kir. Ítélőtábla megítélése szerint is olyan bizonyíték, amely abban az esetben is alkalmas a vádlottak bűnösségének megállapítására, ha vádlottak a nyomozás során bántalmazásban is részesültek, aminthogy a Schönmann Júlia, Ladics Margit és Fekete Béla vádlottak megvizsgálásáról kiállított fogházorvosi látlelet és vélemény erre enged következtetést. E vallomások ugyanis annyira részletesek, logikusak és összevágok, Minthogy pedig az ú.n. vörös-segély körében kifejtett tevékenység, különösen pedig a kommunista bűncselekmények miatt elítélteknek anyagi és erkölcsi támogatása alkalmas annak a mozgalomnak, vagy szervezkedésnek az előmozdítására, amely az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatását s különösen az ú.n. proletár-osztály kizárólagos uralmának létesítését célozza; a Bódi Károly, Schönmann Júlia, Ladics Margit s velük kapcsolatban a Jáger Mihály és Sinkovics István vádlottak bűnössége is helyesen állapíttatott meg, cselekményük pedig törvényszerűen minősíttetett. A kir. ítélőtábla a most nevezett vádlottakra vonatkozóan az elsőfokú bíróság