Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

De a vagyon megóvása, az üzemek helyes kezelése nemcsak Budapest székesfővárosnak, hanem az egész országnak is nagy érdeke, mert a nemzeti vagyon tekintélyes részéről van szó. Felette kívánatos tehát, hogy a székesfőváros és üzemeinek vagyonkezelése olyan legyen, amely mintául és követendő például szolgáljon az ország többi városainak. Ezidőszerint a háztartási alap költségvetésében foglalt intézményeken kívül tizennyolc önálló üzeme és hat részvénytársasági alapon működő intézménye (vállalata) van a fővárosnak. Fő törekvésem oda irányul, hogy az üzemek helyes és okszerű kezelésével a székesfőváros reális hozzájárulást kapjon és amennyire lehetséges a tarifák leszállíttassanak. Vagyonfelügyeleti hatáskörömben eddig is annak az elvnek az érvényesítését kívántam, hogy a hasznot hajtó célzattal létesített üzemeket és vállalatokat be kell szüntetni, ha azok a fővárosnak számottevő jövedelmet okszerű gazdálkodás mellett sem biztosítanak, és hogy olyan üzemeket és vállalatokat, amelyek a kisipar érdekeit sértik, ha azoknak fenntartása közérdekből nem szükséges, szintén meg kell szüntetni. A székesfőváros háztartása a székesfőváros intézeteinek, közintézményeinek,, közműveinek és üzemeinek működése feletti felügyelet olyan nagy fontosságú gazdasági érdek, amelynek kivételes gonddal és fokozott éberséggel való gyakorlását országos szempontok is kötelezővé teszik. Ezért az ellenőrzés nehéz feladatának megkönynyítése és eredményességének biztosítása érdekében egy, a székesfővárostól teljesen független szervet kell létesíteni, amely számszéki ellenőrzést gyakorol a vagyonkezelés és számvitel szempontjából a közigazgatás minden ága, a székesfőváros és a felügyelete alatt álló alapok, alapítványok minden jövedelmeinek és vagyonának kezelése, a székesfőváros intézeteinek, közintézményeinek, közművei és üzemei minden jövedelmei és vagyonának kezelése felett még akkor is, ha az igazgatást külön jogi személy (részvénytársaság, cég stb.) látja el, de a székesfővárosnak ott a felénél nagyobb érdekeltsége van.

7 A kormányhatóság felügyeleti jogára is különös súlyt helyez a törvényjavaslatamely általában a felügyeleti és ellenőrzési jog erősítését célozza. Nem állapít meg túlságos gyámkodást, amennyiben kormányhatósági jóváhagyást csak a legfontosabb közgyűlési határozatokra (szabályrendeletek, költségvetések stb.) nézve követel, amelyeknél a jóváhagyás kikötésétől — a kérdés nagy fontosságára való figyelemmel —• eltekinteni nem lehetne. Már a törvényhatósági tanács határozatait nem kell jóváhagyás végett a kormányhatóság elé terjeszteni, kivéve, ha azt külön törvény rendeli el. Ezekkel a könnyítésekkel szemben azonban a belügyminiszter és székesfőváros közigazgatását és gazdálkodását, pénzkezelését és számvitelét kiküldöttei útján ellenőrizheti és kötelező intézkedéseket tehet egyes gazdálkodási módok teljes megváltoztatására. Egyes háztartási intézkedések, úgy mint az önálló adó bevezetéséhez, kölcsönök felvételéhez és kölcsönkötvények kibocsátásához, üzemnek részvénytársaság alakjában való létesítéséhez a belügyminiszternek és a pénzügyminiszternek együttes engedélye szükséges. Szabályozza a törvényjavaslat a szabályrendeletek kormányhatósági felülvizsgálatát is. A törvényjavaslatnak szabatos rendelkezései jövőre ki fognak zárni minden olyan vitát, amely eddig a miniszterek felülvizsgálati jogának gyakorlása körül felmerülhetett. 7. Az 51. §. B) (3) szerint: „A székesfőváros vagyonának, gazdálkodásának és számvitelének ellenőrzését a székesfővárosi számszék teljesíti, amelynek élén a számszéki igazgató áll."