Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

A kormányhatósági felügyelet gyakorlását meg fogja könnyíteni az is, hogy a főpolgármesternek a közgyűlési, az intézőtanácsi és polgármesteri közérdekű határozatok ellen felterjesztési, a tiszti főügyésznek pedig fellebbezési joga lesz. Teljesen érintetlenül marad a törvényhatóság felírási joga és az önkormányzatot ért esetleges sérelmekkel szemben az 1907 :LX. t.-c. alapján érvényesíthető közigazgatási bírósági panaszjog.

8 Már az 1920 :LX. t.-c.

9 megadta a belügyminiszternek a törvényhatóság feloszlatására vonatkozó jogot. Ez a törvényjavaslat — az 1929 :XXX. t.-c. idevágó rendelkezéséhez hasonlóan — szintén jogot biztosít a törvényhatósági bizottság feloszlatására, ha az a jogszabállyal nyíltan helyezkedik szembe vagy az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít, tartósan munkaképtelenné válik, vagy működése olyan irányt vesz, hogy annak következtében a törvényhatóság gazdasági helyzete válságossá válik. Természetesen ilyen esetekben is közigazgatási bírósági panasznak lesz helye. * * * A törvényhatósági bizottsági tagok számának csökkentése a közgyűlés alkotó elemeinek céltudatos összeállítása, az eddigi közgyűlési hatáskörnek a közgyűlés és a törvényhatósági tanács között való megosztása, gyorsabb és szabatosabb életműködésnek enged utat. Az intéző tanácsban az autonómia egy újabb nagyfontosságú tényezőt is nyer, amely a maga nagyobb mozgékonyságával a közigazgatásra és a gazdálkodásra való mélyreható befolyásával bizonyára üdvös hivatást fog betölteni a székesfőváros életében. Megerősíti és kiszélesíti a törvényjavaslat a székesfőváros közigazgatásának vezetésére hivatott polgármester hatáskörét is azzal, hogy az elavult tanácsi rendszer megszüntetésével az ő kezébe teszi le az egész közigazgatási ügyintézést. A törvényhatósági bizottságnak 150 tagját azok fogják választani, akiknek országgyűlési képviselőválasztói joguk van. Egyetlen külön feltétel: a hat évi helybenlakás. Az érdekképviseletek bevonása nem sértheti az önkormányzatot egyfelől, mert ezeket a törvényhatóság egyes érdekcsoportjai választják, másfelől pedig szakszerűség szempontjából növeli az önkormányzati testület színvonalát, anélkül, hogy ez a csoport számbelileg döntő súlyt képviselne az önkormányzati testületben. 10 Magyar Törvénytár 1930. Bp. 1931. 246—252. o. 8. A törvény 5. §-a alapján a közigazgatási bíróság előtt a panasz joga megilleti a törvényhatósági bizottság közgyűlését, és a törvényhatóság bizottság tagjainak legalább a felét akkor (2 §.), ha az a kérdés válik vitássá, vajon a miniszternek (kormánynak) vagy bármely közegének volt-e törvény szerint joga ahhoz, hogy megsemmisítse a törvényhatóság határozatát, vagy a törvényhatóság helyett maga határozzon, ha szabályrendeletre nézve módosítást, vagy átalakítást kíván, vagy rendeleti úton maga állapítson meg szabályrendeleteket. 9. Az 1920. IX. tc. 23. §.-a szerint: „a belügyminiszter a főpolgármester (kormánybiztos) előterjesztésére, vagy meghallgatásával a törvényhatósági bizottságot feloszlathatja, ha a törvényhatósági bizottság olyan eljárást tanúsít, amely az állam érdekét, vagy a székesfőváros jólétét veszélyezteti, vagy a közigazgatás eredményes működését kizárja." 10. A törvényhatósági bizottság összetétele a tc. alapján: választott tag 150, örökös tag 32, érdekképviseletek közül választottak: 19, hivatali állásuknál fogva és szakszerűség címén: 38. A tagok száma összesen 239.