Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

t rugalmasabb, gyorsabb legyen és hogy közelebb kerüljön az élethez. E végbó'l a kerületek számának megállapítását törvényhozási hatáskörébe utalja, a közigazgatási kerületek számát 10-ről 14-re emeli fel.

6 Újra szabályozza a törvényjavaslat a törvényhatósági tisztviselői állások betöltésének módját. A polgármestert, az alpolgármestereket, az árvaszéki elnököt, a tiszti főügyészt, és a tiszti főorvost ezentúl is a közgyűlés fogja választani és pedig a tiszti főorvost állandó, a többit hat évre szóló megbízatással. Itt kell még megemlítenem, hogy a tanszemélyzetet a polgármester fogja kinevezni, de a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes hozzájárulásával. Ezt a kikötést azok a nagyfontosságú érdekek tették indokolttá, amelyek az új nemzedék neveléséhez fűződnek és amelyeknek a székesfővárosban — az iskolát látogató fiatalság számára való tekintettel — fokozott jelentőségük van. A székesfőváros háztartása és gazdálkodása a közvagyonnak és közjövedelemnek akkora mennyiségét öleli fel, hogy az e téren való eljárás szabályainak megállapítása a legnagyobb gondot és körültekintést követeli meg. A főváros háztartási alapjának bevételei az 1929. évi költségvetés adatai szerint 212 millió pengőre, a különálló alapok bevételei 16 millió pengőre rúgnak. A községi üzemek bevételei 119 milliót, a részvénytársasági alapon működő üzemek bevételei pedig 68 milliót meghaladó összeget tesznek ki. A háztartási alap bevételeiből nettó 104 926 675 pengő a községi közszolgáltatásokból folyik be, míg az üzemek a beruházási tőke törlesztése és kamata fejében 10 458 548 pengővel, üzleti fölösleg címén pedig 5 421 445 pengővel, összesen tehát 15 879 993 pengővel járulnak hozzá a főváros háztartásához. A háztartási kiadások között a közjótékonyság és közművelődés nettó 9 801 000 pengővel szerepel, — közoktatási célokra pedig ugyancsak nettó összegben 42 508 622 pengőt fordít a főváros. Az üzemek közül az Elektromos Művek bevételei 44 213 000 pengőt, a Gázművek bevételei 27 508 934 pengőt, a BSzKRT. bevételei pedig 65 065 000 pengőt tesznek ki. A BSzKRT 464 tisztviselőnek és 11 530 más all °lmazottnak ad kenyeret. A főváros vagyona az 1928. évi zárszámadás szerint 1243 millió pengőt tesz ki. (Ebben a vagyonban az ingatlanok 646 millióval, az üzemek beruházására adott kölcsönök 154 millió pengővel szerepelnek.) Az 1243 millió aktívával szemben a főváros adósságai 490 milliót tesznek, tehát a főváros tiszta vagyona 753 millió pengő. Nyilvánvaló, hogy ennek a hatalmas vagyonnak, valamint az évente sok száz millió pengőre rúgó bevételeknek és kiadásoknak kezelése és ellenőrzése nemcsak a főváros hatóságaira és hivatalaira hárítanak súlyos kötelességeket, de az önkormányzattól is állandó gondosságot és körültekintő elhatározásokat követelnek, mert itt nemcsak Budapest székesfőváros anyagi érdekeinek megóvásáról és előmozdításáról van szó, hanem a sok érdekszálnál fogva, amely a főváros minden lakosát életének minden mozzanatában a fővároshoz és intézményeihez fűzi: minden embernek és minden családnak elsőrangú érdeke, hogy rend, takarékosság és célszerű gazdálkodás honosíttassék meg az egész vonalon. 6. Az 1930:XVIII. t.c.3.§. (5)-e alapján a belügyminiszter a főváros területén további négy közigazgatási kerületet szervezett. Az I. kerületből alakult az I., XI. és XII., az V., VI. és X. kerületek külső részéből a XIII. és XIV. kerületek.