Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

III. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS AZ ÚJ FŐVÁROSI TÖRVÉNY HATÁSA BUDAPESTRE (1930. május —1934. április.)

A törvényjavaslat öt részre oszlik. Az „Általános rendelkezések" címet viselő első rész kimondja, hogy a székesfőváros önálló törvényhatóság, amelynek hatósági jogköre a területén levő minden személyre és vagyonra kiterjed, kivéve a katonai szolgálatban állóknak szolgálati viszonyából eredő ügyeit, az államfő és a katonaság épületeit, továbbá a külföldi államok itteni képviselőit. Kimondja a törvényjavaslat, hogy a székesfőváros területének megváltoztatása csak törvény útján történhetik. Egyúttal csatolja a székesfővároshoz Budakeszi község területének azt a részét, amelyen a székesfőváros ingatlana fekszik. Ugyanebben a részben van megállapítva a székesfőváros címere és színei.

1 Itt vannak felsorolva a székesfővárosi hatóságok is. A második rész a székesfőváros önkormányzati közigazgatásának szervezetéről szól. A harmadik rész „A székesfőváros háztartásáéról szól. A negyedik rész a „Kormányhatósági felügyelet" jogát szabályozza. Az ötödik részben vannak a „Vegyes rendelkezések." A törvényjavaslatnak alapelve az, hogy az önkormányzati jogok megtartásával, sőt megerősítésével biztosítsa az egyszerű, a jó és a gyors közigazgatást. A törvényjavaslat gyökeresen újjáalakítja a székesfőváros törvényhatósági bizottságát. A tapasztalat szerint ugyanis a választott tagoknak az 1924:XX\T. t.-c.-kel megállapított száma (250) még mindig túlságosan nagy volt. Ez a törvényjavaslat tehát csupán 150 választott tagot javasol. Ezeken kívül 32 örökös tag,

2 a különböző érdekcsoportoknak 18 képviselője, 10 szakképviselő és 20 székesfővárosi főtisztviselő fog helyet foglalni a közgyűlésben, amelynek így összesen 230 tagja lesz. Meggyőződésem szerint a törvényhatósági bizottság csakis úgy lehet a székesfővárosban uralkodó közhangulatnak hű kifejezője és csak akkor fejthet ki az összes érdekkörök jogos törekvéseivel összhangban álló működést, ha az önkormányzati testületben a különböző társadalmi rétegek, hivatások, foglalkozások képviselve vannak. Ez indított arra, hogy az érdekképviselet elvét a vidéki törvényhatóságokhoz hasonlóan, de a székesfőváros különleges viszonyainak megfelelő módon és mértékben ebben a törvényjavaslatban is érvényre juttassam. Ezért a törvényjavaslat akként intézkedik, hogy a törvényhatósági bizottságba 18 tagot küldenek olyan megszervezett társadalmi csoportok, amelyek közéleti és számbeli súlyuknál fogva joggal számíthatnak rá, hogy az önkormányzati testületben képviselethez jussanak és így módjukban legyen az, hogy érdekeiket a törvényhatósági bizottságban érvényesíthessék, illetőleg megvédhessék.

3 1. Az 1930: XVIII. tc. 4. §. 1. bekezdése: A székesfőváros címerpajzsának színe piros. A pajzsot középen vízszintesen hullámos ezüst pólya szeli át: a felső mezőben egytornyú —• aranyszínű — vár lebeg, az alsó mezőben pedig háromtornyú — aranyszínű — vár áll zöld mezőn. Az egytornyú váron egy kapu, a háromtornyú váron két kapu van. Mind a három kapu háttere piros. A címer pajzson a Szent Korona van. A pajzsot jobboldalról aranyszínű oroszlán, baloldalon aranyszínű griff tartja. 2. A kérdéssel kapcsolatos a 130. sz. dokumentum. 3. 1930:XVIII. tc. 18. §-a szerint: a budapesti ügyvédi kamara három tagot; a budapesti közjegyzői kamara egy tagot; a budapesti mérnöki kamara három tagot; a budapesti orvosi kamara — illetőleg ennek megalakulásáig az országos orvosszövetség budapesti fiókja —• három tagot; a magyar gyáriparosok országos szövetsége két tagot, a budapesti kereskedelmi és ipar-