Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

megállapított havi 80 pengő segélyen felül, egyenként még havi 3 P. közlekedési segélyben részesülnek. A segélyre igényjogosultak a lakóhelyük szerint illetékes kerületi elöljáróságoknál kötelesek jelentkezni. Sipőcz polgármester. Tanácsi I. 1929—174. Másolat. 107. Sipőcz Jenő polgármester levele Serédi Jusztinián hercegprímáshoz a nyaraltatási akció segítése céljából 1929. január 12. Budapest székesfőváros tanácsa a jövő nemzedék érdekében ezidén is tovább folytatja gyermeknyaraltatási akcióját.

1 A gyermeknyaraltatás a gyermekéletvédelmi intézmények egyik legfontosabbika, mert a testileg leromlott gyermekek egészségének biztosítása mellett a lelkiekről is gondoskodik. Az elmúlt év nyarán 14 844 szegénysorsú, testileg leromlott fővárosi iskolás gyermek részesült az üdültetés áldásaiban a nyári szünet alatt. E fent jelzett létszámban a főváros tanácsa az elmúlt évben a következő fővárosi egyházközségek gyermekeit is nyaraltatta: Budapest-Angyalföldi plébánia, Dalnok-u. egyházközség, Domonkos-atyák plébániája, Herminamezői-egyházközség, Józsefvárosi-, Lipótvárosi egyházközségek, II. ker. Plébánia, Országúti egyházközség, Regnum Márianum, Sociális Missió Társulat Újlaki plébánia, Zuglói egyházközség stb. Amikor ezen akció sikerét a jövőben is biztosítani kívánjuk, nem mulaszthatjuk el hálánkat leróni a nemes és fenkölt gondolkodású Főtisztelendő Papságnak, akik ezen munkálkodásunkban eddig is a vidéken önzetlenül támogattak. Hogy azonban a magyar nemzeti jövő ifjúságát úgy testileg, mint erkölcsileg odaemelhessük, ahova a jövendő Nagy-Magyarország érdekében szükségesnek látjuk, 1. A főváros gyermeknyaraltatási akciója 1921-ben indult, 250 gyermek nyaraltatását sikerült biztosítani. 1927-ben már 11 000 fővárosi gyermek nyaralt. A későbbi években a nyaraltatott gyermekek száma egyre emelkedett. Nehézséget okozott a nyaraltatási akció lebonyolításánál az anyagi eszközök korlátozott volta s a megfelelő helyiségek hiánya. Az a terv, hogy nagybirtokokon helyezzék el a fővárosi gyermekeket, nem valósulhatott meg, mert 1927-ben a főváros által 2200 nagybirtokoshoz írt felkérő levélre, mindössze 63 gyermek elfogadására érkezett válasz. Ezért a főváros a budai hegyvidék iskoláiban és a vidéki iskolákban igyekezett elhelyezni a nyaialásra rászoruló gyermekeket. 1928-ban Sipőcz polgármester felkérte a hercegprímást a nyaraltatási akció fővédnökségének vállalására. E levélben említi meg a polgármester, hogy mintegy 16 000 fővárosi iskolaorvosi vizsgálatra küldött gyermek közül 4692-nek tüdőbaja, 1945-nek szívbetegsége és 8814-nek nagyfokú vérszegénysége volt. A hercegprímás 1928. febr. 27-i levelében elvállalta az akció fővédnökségét. (Prímási lt. C. 1928—525.)