Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)
II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —
nek. 1 Ehhezképest a határozatnak kormányhatósági jóváhagyásától számított mintegy 5 hónapon keresztül körülbelül 600 ilyen munkanélküli, munka ellenében egyenként havi 80 P. segélyben fog részesülni. Ebben a segélyben csak azok a szellemi foglalkozású munkanélküliek részesülhetnek, akik állandó budapesti lakosok, családapák, vagy családfenntartó családtagok és akik állásukat önhibájukon kívül elvesztették és újabb állást eddig nem kaptak, vagy akik képzettségük és rátermettségük ellenére szellemi pályán elhelyezkedni nem tudtak. Csak kivételesen részesíthető segélyben az, aki sem a családapák, sem a családfenntartók csoportjába ugyan nem tartozik, de önhibáján kívül szellemi pályán álláshoz jutni nem tud. Az általam, erre a szellemi szükségmunkára kijelölendő munkanélküliek részben közigazgatási hivatalokban felmerülő tömegmunkákat és az esetleges ügyhátralékok feldolgozását fogják végezni, részben pedig a statisztikai hivatal kebelében főleg szociálpolitikai természetű statisztikai adatokat fognak össze gyűjteni. Azok, akik az utóbbi említett tennivalókat látják el és mint számlálóbiztosok külső szolgálatot fognak teljesíteni, közlekedési költségeik megtérítése címén a részükre 1. Budapesten az 1920-as évek közepén ijesztően nagy volt a szellemi pályákon elhelyezkedni nem tudók száma. A statisztikai nyilvántartások szerint 1927-ben a szellemi pályákon állást nem kapott munkanélküliek száma összesen 7487 fő volt. (4509 férfi és 2978 nő.) A nyilvántartott szellemi munkanélküliek közül 667 férfi és 133 nő végzett főiskolát, 411 férfi és 112 nő beszélt három vagy annál több idegen nyelven. 1117 férfi és 931 nő három évnél hosszabb idő óta nem jutott rendszeres munkához. Munkanélküli segélyben mindössze 137 férfi és 57 nő részesült. 1475 személynek kellett 2 vagy annál több családtag eltartásáról gondoskodni. A munkanélküliség tartama alatt az alábbiakból éltek: férfi nő Alkalmi munka 581 83 Címírás 16 2 Ingóságok eladása 196 50 Kalapkészítés — 2 Kézimunka 2 115 Étkezők és albérlők tartása 11 22 Kölcsönök és adományok 1112 51 Megtakarított tőke 165 21 Nőtartás — 63 Nyugdíj 207 43 Örökség 7 2 Tanítás 54 32 Ügynökösködés 163 7 Varrás — 32 Végkielégítés 279 96 Vendégfellépés 4 6 Szülői támogatás 952 1792 Egyéb 433 511 Ismeretlen 327 48 4509 2978 Munkaképesség szerint 4156 férfi és 2863 nő bizonyult teljesen munkaképesnek. (Közli: Budapest Székesfőváros Közigazgatási és Statisztikai Évkönyve. Bp. 1928. 748—766. o.)
