Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

hassa? Mit jelent a Vázsonyi—Bárczy—Ehrlich-blokk városházi uralma? Be kell-e mutatni a szocialistafaló Vázsonyi Vilmost Budapest munkásságának, amely valamikor hatalmas tüntetéseket rendezett a terézvárosi kacika

8 mindig kétszínű, de mindig munkásgyűlölő politikája ellen. Hiszen Vázsonyi Vilmos, Báczy Istvánnal együtt volt már úr a budapesti városházán, hosszú évekig volt úr ott s akkor a munkásság javára csinált városi politikát? Emlékeztessük-e a munkást arra, hogy a „demokrata" kegyelmes úr valamikor kegyetlen autokrata

9 volt, aki, mikor a magyar munkásság a háború esztelen vérontása és éhhalála ellen felvonult, toporzékolva és tajtékos szájjal kiáltotta: — Aki megmoccan, azt eltaposom !

10 Ezt a Vázsonyi Vilmost kell munkásszavazatokkal Budapest urává megtenni? Ezzel a Vázsonyi Vilmossal lehet szövetségre lépni a világreakció legrozsdásabb srófja,

11 az erdélyi góbé-politika legcsalafintább grófja, Bethlen István ellen? Azzal a Vázsonyival, aki már a passzivitást sem bírja

12 és lassanként belecsúszott a választójogi bizottságba, hogy ott megmutassa, mennyire nem az a vadember ő, akit az „ellenzéki" blokk cégérére pingáltak? Azzal a Vázsonyival, aki, amikor ura volt Budapestnek, épúgy vigyázott arra, hogy a főváros parlamentjébe egyetlen munkásképviselő ne kerüljön, mint ahogy az országos parlamentbe Tisza István vigyázott? Azzal a Vázsonyival, akinek a fővárosi adópolitikája époly munkásellenes volt, mint a Wolff Károlyé, azzal a Vázsonyival, aki alatt a klikk épúgy klikk volt, mint ma és a korrupció hajszálra ugyanaz a korrupció? Azzal a Vázsonyival, aki extra minisztere volt az általános választójognak,

13 s ezt a miniszterségét nem a választó jog megcsinálására, hanem elcsinálására használta fel, aki mikor tőle függött, épúgy nem adta meg az általános választójogot a dolgozók millióinak, mint ahogy Bethlen, akitől most függ, szintén nem adja? Vagy ha nemVázsonyi Vilmos a csábító falat, melyért a munkásságnak az osztályharcot oda kell adnia, akkor Bárczy István talán az? Akinek a polgármestersége alatt a városház egyszerűen megközelíthetetlen volt a fővárosi lakos számára, aki Budapestet a legadósabb várossá alakította át, aki, miután mint Vázsonyi főpolgármestere dicstelenül elhunyt, egy év múlva mint Friedrich István dicső minisztere

14 támadt fel és azóta sem tudja, hogy melyik lábával micsoda talajra álljon, s míg hétfőn a demokrata blokk felé masíroz velük, kedden, az asztal alatt Bethlen István lakkcipőihez dörgöli őket, úgy, hogy semmi egyébnek nem tekinthető, mint Vázsonyiék Bethlen felé szaladgáló összekötő tisztjének. S ha már nem Vázsonyi Vilmosért, sem Bárczy Istvánért nem adjuk az osztály9. Korlátlan hatalmú úr. 10. Utalás Vázsonyi Vilmos háborús igazságügyminiszteri megnyilatkozásaira. Vázsonyi 1917. jún. 15—1917. aug. 18 és 1918. jan. 25—-máj. 8. között volt a háborús Esterházy és Wekerle kormányok igazságügyminisztere. 11. Csavar: utalás a csavaros eszű székely góbé ravaszságára. 12. Utalás a parlamenti ellenzéki pártok 1924. nov. 24-én a házszabályrevíziót támadó képviselők időleges kitiltása miatt történt parlamenti kivonulására, amely 1925. máj. 5-én ért véget. A szociáldemokrata párt máj. 26-ig volt passzivitásban. 13. Vázsonyi 1917. aug. 18—1918. jan. 25. között választójogügyi tárcanélküli miniszter volt. 14. Bárczy István nem volt minisztere a Friedrich-kormánynak, hanem Huszár Károly kormányában 1919. nov. 24—1920. márc. 14. között a szabadelvű és demokratikus polgárság képviseletében mint igazságügyminiszter szerepelt.