Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

mind oly tényezők, amelyek nemcsak a fajhygieniára,

1 hanem a közegészségügyre is kártékonyán hatnak. Szomorúan bizonyítják ezt, a mindennapi tapasztalat és a székesfővárosi statisztikai hivatal adatai. Az utóbbi szerint a háború kezdete óta a születések száma állandóan csökken, a halálozások száma pedig állandóan emelkedik. Ennek szomorú bizonyítékául közlöm a székesfővárosi statisztikai hivatal által beszolgáltatott születési és halálozási arányszámokat (1000 lakosra) az 1910-ik évtől az 1924-ik év I.ső felének végéig. Év. Élveszületés Halálozás Év. Élveszületés Halálozás 1910. 25,5 18,5 1917. 14,9 24,6 1911. 25,3 19,5 1918. 15,2 30,8 1912. 25,5 18,5 1919. 20,4 21,9 1913. 24,9 18,6 1920. 22,4 23,5 1914. 24,2 19,6 1921. 21,0 20,3 1915. 18,3 21,7 1922. 19,9 20,3 1916. 15,2 21,1 1923. 18,1 19,6 1924. I—VI. 17,8 22,0 Ebből megállapítható, hogy amíg a háború első évében 1914-ben 24,2 születéssel szemben 19,6 haláleset volt, tehát a születések arányszáma 4,6-del haladta meg a halálozás arányszámát, addig ezen évtől fogva a halálozási arányszám állandóan magasabb volt a születésinél, úgy, hogy az 1924. év első felére a 22,0 halálozási arányszámmal szemben csak 17,8 születés jut. Ezen év első felében tehát a lakosság természetes fogyása 4,2-et tesz ki. A feltüntetett statisztikai adatok szomorúan bizonyítják szociális viszonyaink teljes leromlását. Véleményem szerint ezen kétségbeejtő állapotnak oka a népréteg nagy részére kiterjedő kereseti viszonyok megromlása, a megélhetés és a családfenntartás hihetetlen nehézsége és ezek mellett a tűrhetetlen lakásviszonyok. Ha azt nem akarjuk, aminthogy nem is akarhatjuk, hogy lakosságunk természetes szaporodásának megszűntével, népességünk fokozatosan csökkenjen; akkor minden eszközt és minden módot fel kell használni arra, hogy lakosságunk kereseti viszonyait megjavítsuk úgy, hogy a családalapítás, a megélhetés, és a családfenntartás biztosíttassék. A lakásügy is igen fontos szerepet játszik a családalapításnál s evvel kapcsolatosan a nép jóléténél és boldogságánál. Azért erre is igen nagy súlyt kell helyezni. 2. A lakás ügy javításánál a kis lakásokra kellene helyezni a fősúlyt, mert az ezekben észlelt zsúfoltság az, amely legjobban veszélyezteti a lakosság egészségét. A lakás kérdés tekintetében most is azon a nézeten vagyok, mint amelyen voltam a t. Közigazgatási Bizottsághoz 1449/1923. szám alatti előterjesztésemben. Ebben rámutattam arra, hogyha az 1876: XVI. t. c. alapján lehetett kötelezni a munkaadókat arra, hogy gazdasági munkásaik és cselédeik részére egészséges lakásokat építsenek és ha kötelezni lehetett u.e. t.c. alapján a nagyobb vállalatokat arra, hogy a náluk dolgozó munkásokat egészséges lakásokban helyezzék el; akkor az ipari vállalatokat és gyárakat is lehetne kötelezni arra, hogy munkásaik részére megfelelő, egészséges munkás lakásokat, s a nőtlen, illetve a hajadon alkalmazottak részére pedig munkás kaszárnyákat építsenek. 1. A faj egészségét megőrző-biztosító intézkedésre.