Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Elnök* szintén helyesli azt az elvet, hogy igyekezzünk elsősorban az ország területén lakó népek nyelvét megtanítani. Ezt olyan természetesnek találja, hogy erre vonatkozólag minden vitát feleslegesnek vél. Elfogadandónak tartja Hirosik indítványát és a művelődési osztálynak lesz a feladata, hogy megértesse a munkássággal, hogy neki elsősorban érdeke, hogy elsősorban ezeket a nyelveket tanulja meg. Széleskörű propagandát kell csinálni, ami talán nehéz feladat, de hálás. A magyar népnek egyik legnagyobb baja az volt, hogy gőgösen elzárkózódott a területén élő népektől és nem akarta megismerni ezeknek a népeknek a nyelvét, szokásait. Ezzel a felfogással szakítani kell és az ország területén élő népek lelkületéhez minél jobban hozzá kell férkőzni Pl Archívum. 600. f. 3/16. őe. 15—17. I. Gyorsírói feljegyzés. 209. Beszámoló a IX. Kerületi Munkás- és Katonatanács 1919. július 10-i ülésén a júniusi ellenforradalmi kísérletről és tanulságairól — Az elnök

1 napirend előtt felteszi a kérdést, kívánja-e a munkástanács a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasását. A többség a jegyzőkönyv felolvasását mellőzi. Elnök bejelenti, hogy a mai ülés napirendje a következő pontokból áll: 1. Az ellenforradalmi puccs ;

2 2. Az intéző bizottságnak az a felhívása, hogy az ellenforradalmi puccs alkalmával elesett elvtársak hozzátartozói részére gyűjtést rendezzenek; 3. Reiner munkástanácsi tag ügye;

3 4. Az intéző bizottság kiegészítése; 5. Pénztári jelentés és 6. Indítványok és kérdések. Az ellenforradalmi puccsra vonatkozó beszámoló a következő: A Munkástanács egyes tagjai már a puccs előtt néhány nappal észrevették, hogy valami készülődik és az intéző bizottság kötelességének tartotta, hogy óvintézkedésekkel lehetőleg meg4. Kolozsy Sándor. 1. Zakariás László — orvostanhallgató, a IX. kerületi munkástanács egyik vezetője, jelentős része volt a június 24-i ellenforradalom leverésében. 2. A június 24-én megkísérelt ellenforradalmi lázadásról van szó, amelynek egyik góca a Ludovika Akadémia volt és kiterjedt a Vörös Őrségben szolgáló IX. kerületi rendőrökre is. 3. Reiner Ferenc a IX. kerületi munkástanács tagja, a kerületi vörösőr zászlóalj politikai megbízottja. A június 24-i lázadásban homályos szerepet játszott: a elöntő pillanatban megpróbálta elejét venni a zászlóalj átállásának, az előző hetekben és az ellenforradalom napján tanúsított bizonytalansága, gyengesége azonban a vizsgálat szerint hozzájárult ahhoz, hogy az egységben felülkerekedett az ellenforradalmi hangulat. A munkástanács ezért egyhangú határozattal javasolta leváltását.