Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
háromtagú diktatórium, mit várhatunk a legközelebbi jövőben és mi a mi feladatunk, hogy a diktatórium tevékenységét a legnagyobb mértékben — a mi érdekünkben — előmozdítsuk. Liszt, elvtársaim, van. Liszt dolgában nincs baj. Az egyik legfontosabb élelmiszer ügyében tehát nincs baj. Még az az esetleges rendszabály is, hogy talán átmenetileg, addig, amíg meg lesz az új termés, le kell szállítani a fejadagot, ez csak egy minden eshetőségre való előkészítés, azonban még csak nem is valószínű, hogy erre a rendszabályra a sor rákerülne. A legnagyobb bajok a hús, zsír, tej, vaj, tojás, hüvelyes körül vannak. (Közbeszólás: És a fa és a szén?! Zaj.) Ami a húst illeti, elvtársaim, olvastuk a lapokban és úgy értesültem ettől a háromtagú diktátoriumtól is, hogy a vidék összes marhaállományának 5%-át igénybe veszik. A vidék marhaállományának 5%-át minden rendelkezésre álló eszközzel, minden rendelkezésre álló erővel megszerzik Budapest számára. Ezenkívül igénybevette Hamburger elvtárs a vidéken található birkaállománynak 50 %-át. Már a legközelebbi időre nagyobb mértékű birkafelhajtás ígérkezik. Hogyha ez sikerül, ha ezt a húst megkapjuk, akkor alapos kilátásunk van arra, hogy a mai fejkvóta mellett a húsjegyeket 4 hónapon át beválthatjuk, tehát, hogy kb. 4 hónapra már ebben a pillanatban biztosítva van a húsjegyeknek a mai fejkvóta alapján való beváltása. Ez nem tartozik bele abba a csereakcióba, elvtársaim, amelyről a lapokban most annyi szó esett. A csereakció a zsír, tej, vaj, tojás és hüvelyesek megszerzésére irányul. A dolog tudniillik úgy áll, amint az elvtársak tudják, hogy a parasztoktól, a földmívesektől, noha van élelmük, eddig nagyon nehéz volt azt megszerezni. Inkább elrejtették, inkább megsemmisítették, inkább feletették, semhogy ideadják. A paraszt el van látva bőven pénzzel, a paraszt annyi pénzt keresett a háború alatt, mint még soha; pénzre nincs szüksége; ha csak kék pénz volna, elvtársaim, akkor a kék pénzt sem fogadná el, de mivel ma fehér pénz és kék pénz 3 van és sikerült velük elhitetni hogy a fehér pénz rossz, a kék pénzt szívesebben fogadja el, mint a fehér pénzt. (Zaj.) Azonban a parasztnak nem pénzre, hanem ipari cikkekre van szüksége (Mozgás.), textilárura, ruhára, cipőre, kalapra, sóra, petróleumra, gyertyára, gyufára. Erre van szüksége, ez az, amiért a paraszt élelmiszert ideadni hajlandó. A parasztnak ezen a szükségletén alapul az egész csereakció, amely teljes erővel folyamatban van már. Minden nagyobb helyen raktárakat létesítenek ezekből a cikkekből, amelyekből minden nélkülözhetőt összeszedtek erre a célra. Másrészt raktárakat, gyűjtőtelepeket létesítenek azért, hogy a parasztoktól összevásárolják a fölösleges és megszerezhető élelmiszert. Az élelmiszert a paraszttól pénz ellenében vásárolják és adnak neki ugyanakkor bélyegeket, amelyekkel igazolja, hogy ilyen, meg ilyen értékű élelmiszert adott el. Az, aki igazolja, hogy élelmiszert eladott, az ugyanolyan értékű ipari cikket vásárolhat a legközelebbi ipari cikk raktárban. Egészen kétségtelen, elvtársaim, hogyha ezt keresztülvisszük, hogyha ezeket 3. A forradalmi kormányok új 25 és 200 koronásokat adtak ki, amelynek egyik oldala üres volt („fehér"), s részben e szokatlan forma, részben az ellenforradalmi propaganda miatt, főleg falun nehezen fogadták el; annál inkább, mivel a kiterjedt csempészforgalomban a volt Monarchia országaiban könnyebb volt elkölteni a régi („kék") pénzt.
