Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

történt, amelyről az elvtársak a lapokból már valószínűleg értesültek. Az egyik az, hogy a kormányzótanács kinevezett egy háromtagú diktatóriumot Budapest élelmezésének irányítására és vezetésére, és ezt a diktatóriumot diktátori hatalommal ruházta fel. Teljes nyíltsággal meg kell mondanom az elvtársaknak, hogy erről a Budapest proletariátusának életbevágó fontos intézkedésről csak annak megtörténte után, csak a befejezett tényről értesülünk mi is a lapokból. Ennek az intézkedésnek az a kifejezése, hogy Budapest élelmezésének irányítását és vezetését bízták erre a direktóriumra, teljes joggal bizonyos nyugtalanságot keltett bennünk, bizonyos aggodalmat arra nézve, hogy megint rólunk nélkülünk határoztak. (Úgy van! Úgy van!) Azonban megnyugtatásukra közölnöm kell azt is, hogy az intéző bizottság legutóbbi ülésén Lengyel

2 és Kun elvtársak felszólalásaiból azt tudtuk meg, hogy nem az a szándék vezette a kormányzótanácsot és nem az a szándék vezeti ezt a diktatóriumot sem, hogy Budapest belső ügyeibe avatkozzék bele, hogy az elosztást is ez a háromtagú diktatórium intézze, hanem fel kellett ruházni ezt a diktatóriumot teljes hatalommal azért, hogy felhajthasson az országban minden felhajtható és Budapest számára megszerezhető élelmiszert, fel kellett ruházni teljes hatalommal azért, mert az eddigi szervek nem rendelkeztek azzal a hatalommal, hogy akaratuknak künn a vidéken érvényt szerezhessenek, fel kellett ruházni ezzel a hatalommal azért, hogy csakugyan meg is szerezhessék azokat az élelmiszereket, amelyekvidéken rendelkezésünkre állanak. Magyarország közellátásának dolga ma voltaképpen nem szorítkozik egyébre, mint Budapest élelmezésére. Annak, aki Magyarország közellátásával foglalkozik, voltaképen nincs más feladata, mint megszerezni Budapest számára azt, ami az országban megszerezhető. Ez azonban országos feladat, ez országos jelentőségű tevékenység. Ez oly tevékenység, amellyel Budapest nem foglalkozhatik. Az élelmiszernek országosan való felhajtása Budapest számára országos szerv feladata és ezért egészen természetes az, hogy ezt a feladatot, az élelemnek az országban való felhajtásának feladatát egy ilyen országos szervre bízzák rá, ugyanakkor azonban természetes az is, — és ezt az álláspontot ismertem meg az illetékes elvtársaknál — hogy ennek a Budapest számára megszerzett élelemnek az elosztása Budapesten viszont Budapest proletariátusának a dolga. Arról viszont, hogy hogyan hajtsák fel az élelmet, arról, hogy mennyi élelmet tudunk kapni, hogy milyenek az élelmezési viszonyok, milyenek a kilátásaink, állandóan informálódnunk kell természetesen ennél az országos szervnél, jelenleg a háromtagú élelmezési diktatóriumnál. A beszerzett információim szerint, elvtársaim, hogy ha azok az akciók, amelyeket ez a diktatórium megkezdett, amelyek teljes erővel folyamatban vannak már, olyan eredménnyel folynak le, mint amilyen eredményt várunk tőlük, akkor a helyzet, ha nem is fényes, — ezt mindig hangsúlyoznunk kell, — de nem oly sötét, amilyennek ebben a pillanatban látszik, amilyen sötétnek a helyzetet ebben a pillanatban sokan hiszik. Egész részletes képet akarok adni az elvtársaknak, hogy mit akar csinálni ez a 2. Lengyel Gyula (1888—1941): tanár, könyvtáros, baloldali szociáldemokrata, majd kommunista. A Tanácsköztársaság idején az Osztrák—Magyar Bank kormányzója, pénzügyi népbiztos, a hármas élelmezési direktórium tagja.