Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

ebédidő válnék szükségessé, pedig igen sok tisztviselő a környéken lakik és így az élelmezés kérdését is megnehezítenénk számukra. Ha a hat órai intenzív munka mellett sem volna elvégezhető Budapest közigazgatása, akkor is inkább a tisztviselők szaporításával kell segíteni a bajon. Somogyi Béla

3 egy dolgot szeretne az elnökség figyelmébe ajánlani. Huszonkét év óta ismeri belülről a városháza életét és ezen tapasztalata alapján úgy van meggyőződve, hogy a munkát a tisztviselői létszám felével is el lehetett volna végezni, ha a tisztviselők tényleg dolgoztak volna. (Bokányi Dezső: Ez igaz!) A városháza és a kerületi elüljáróságok igen barátságos kabarék voltak, ahol a munkaidő alatt társas összejövetelek, tereferék folytak. (Közbeszólás: Még most is!) Ha még most is, az még nagyobb baj. Ezzel szemben áll az, hogy most a tisztviselői létszám csökkenni fog, egy részük elmegy a frontra és így kevesebb munkaerőnek kell elvégezni a munkát. A lehetőség erre megvan a munkaidő fölemelése nélkül is, míg a munkaidő felemelése egyenesen katasztrófa volna a tisztviselőkre nézve, egyenesen tönkre tenné őket exisztenciájukban, amennyiben a mai közlekedési és élelmezési viszonyok mellett úgyszólván lehetetlenné válnék megélhetésük. Módot kellene találni tehát nemcsak arra, hogy tartsák meg a munkaidőt, mert ez magában nem elég, a munkaidő kereteit kitölthetik igen pontosan és közben mégsem dolgoznak; ha nem akarnak dolgozni, hanem arra is, hogy necsak a munkaidőt, hanem a munkateljesítményt is a legszigorúbban ellenőrizzék mennyiségileg is, minőségileg is. Rögtönözve nem lehet erre vonatkozólag javaslatot tenni, ez előkészítő munkál kíván. Mindenesetre meg kell értetni a tisztviselőkkel, vagy hivatali alkalmazottakkal, hogy kísérlet történik most a régi munkaidő fenntartására, de ha ez nem sikerül, akkor kérlelhetetlenül bekövetkezik a munkaidő kiterjesztése, akármilyen nagy gazdasági károkkal járjon is rájuk nézve. Célszerűnek tartaná tehát, ha az elnökség javaslatot készíttetne arra vonatkozólag, hogyan lehet a tisztviselők munkateljesítményét minőségileg és mennyiségileg pontosan nyilvántartani, és amennyiben szükséges, a tisztviselők ellen egyénenként eljárni, ha pedig ez nem volna elég, az egész tisztviselő kar ellen mint megtorlást a munkaidő kiterjesztését alkalmazni. A Budapesti Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanács jegyzőkönyvei. Bp. 1920. 8—9. I. 3. Somogyi Béla (1868—1920): a szocialista tanítómozgalom egyik alapítója, a polgári demokratikus forradalom után közoktatásügyi államtitkár. A Tanácsköztársasággal szemben ellenzéki álláspontot foglalt el, megdöntése után a Népszava szerkesztője; a fehérterrort bíráló cikkei miatt Horthy megölette.