Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

sadalmi fejlődés útján az egész ország előtt jár és az egész országot orientálja. Az első világháború véget vetett e reményeknek, de a polgári Budapest csődjéből a proletár Budapest forradalma nőtt ki, hogy leverése után a „bűnös város" elveszítse korábbi vívmányai nagyrészét is —• az ellenforradalom éveiben nem az ország követte Budapest fejlődését, hanem Budapestnek kellett alkalmazkodni az orgoványi puszta szelleméhez. A BUDAPESTI KÖZPONTI FORRADALMI- ÉS KATONATANÁCS MŰKÖDÉSÉBŐL (RÉSZLETEK AZ 500-AS ÉS A 80-AS BIZOTTSÁG ÜLÉSEINEK JEGYZŐKÖNYVEIBŐL.) 191. Részletek Landler Jenőnek

1 a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács 1919. április 15-i ülésén, a tanácsrendszerről, Budapest munkástanácsának különleges feladatairól tartott előadásából Landler Jenő: T. elvtársak! Nincsen talán háromnegyed esztendeje sem annak, hogy itt, Magyarországon törvénybe iktattak egy választójogi törvényt,

2 amely a proletariátus millióit kizárta a választójogból; talán hat hete sincsen annak, hogy itt, a Munkástanácson, a régi Munkástanácson arról vitatkoztunk, hogy legyenek-e ún. nemzetgyűlési választások, igen-e vagy nem, hogy lehet-e biztosítani a proletariátus többségét Magyarországon, igen-e vagy nem. Ugyancsak ebben az időben, a régi Munkástanácsban arról vitatkoztak itt, hogy hogyan lehetne Magyarországon a községi igazgatást megszabadítani a virilizmustól. S akkor is igen sok olyan felszólaló volt azon véleményen, hogy bizony nagyon nehéz Magyarországon ezt megcsinálni. S íme, a proletárdiktatúra harmadik vagy negyedik hetében a proletariátus egy nagyszerű forradalmi lendülettel a maga diktálta választójog alapján ideküld 500 embert, s ez az 500 ember azt mondja, hogy így akarom, így parancsolom, s megtisztítja Magyarországot a kapitalizmustól. Elvtársak! Tulajdonképpen semmi sem történt; egyszerűen a munkásság azt mondta, hogy megunta a pártközi szeretkezést, a gyakorlatba átültette a Kommunista Kiáltvány azon alapelvét, hogy a proletariátus csak önmagát szabadítja meg, megcsinálta ezen nagy elv alapján a maga forradalmát, kizárta a kapitalistákat, a kizsákmányolókat, a népbutítókat a választójogból, kezébe vette a hatalmat, s míg az egyik kezével ledönti a kapitalizmust, a másik kezével építi a szocializmus várát. Egy-két 1. Landler Jenő (1875—1928): az első világháború előtt a szocialista vasutasok ügyvédje, baloldali szociáldemokrata, majd kommunista. Jelentős szerepe volt a Tanácsköztársaság létrehozásában. A TK megdöntése után a KMP egyik vezetője, Bécsből irányítja az illegális szervezetek munkáját. 2. Utalás az 1918. júliusi Wekerle-féle választójogi törvényre.