Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

kat azonnal karhatalommal szétveretni. (Mozgás a szélső baloldalon.) Tehát azokat verette szét, akik a maguk ügyében orvoslást akartak tőle kérni; szétverette őket puskatussal és ekkor már sebesülések történtek. Ezek a sztrájkoló munkások 150-en voltak. Amikor azután a dolgozó munkások látták, hogy a sztrájkolókkal, akik orvos­lást, illetőleg munkabéremelést akartak kérni, ilyen brutálisan bántak el, azok, akik nem álltak sztrájkban, körülbelül ötezren — de nem tudom, csakugyan voltak-e ennyien, mert az egész gyártelepen ötezer munkás van, ott helyben tehát kevesebb­nek kellett lenni — a gyár udvarán összegyűltek és ők is abbahagyták a munkát. Az egyik műhely kapuja előtt is voltak munkások, akiket ugyanakkor Zsejonka arra szólított fel, hogy menjenek dolgozni. Ezek lehurrogták Zsejonkát és azt kiáltot­ták neki, hogy vérontás közben nem lehet dolgozni, abcúgolták és azt mondták, hogy mivel az öntödei munkásokkal így bántak el: ilyen erőszakos vérontás közben nem akarnak dolgozni. Erre minden újabb felszólítás nélkül Zsejonka őrnagy úr tüzet vezényelt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Károlyi Mihály: Erre sortüzet adtak... Egy hang (a jobboldalon): Sortüzet? Gr. Károlyi Mihály: .. . minek természetesen megvolt a szomorú következ­ménye. Ezek a munkások ugyanis egy szűk kapuban voltak összeszorulva, tehát tulajdonképpen a tűzadás úgy történt, hogy a csendőrök a kapuba álltak és ott befelé lőttek, úgy hogy ezek a lövegek mélyen behatoltak az udvarba és semmi mód nem volt reá, hogy a bentlevők megszabaduljanak, elszökjenek, mert hiszen zsákutcába voltak beszorulva. Az az állítás, mintha a munkások kövekkel dobálták volna a csendőrséget és csak ezután történt volna a sortüzelés, a munkások szerint nem áll meg. (Zaj. Fel­kiáltások jobbfelől: Szerintük nem!) Hock János: Azt mondja, amit a munkások mondanak, semmi mást! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Gr. Károlyi Mihály: Különben a munkások ma délelőtt ugyanígy elmondták ezt Popovics ő excellenciájának is és ő előtte is tagadásba vették azt, hogy ők kövekkel dobáltak volna. T. képviselőház! ennek a sortűzadásnak volt következménye 4 halott, 5 súlyos sebesült, 12 kevésbé súlyos sebesült, a rendőrség jelentése szerint. Ezenkívül volt sok apróbb sebesülés, akik gyalog mehettek el, amiről pontos tudomásom nincs. Hogy miként volt lehetséges, hogy mindjárt ilyen drasztikus és erőszakos módon lépett fel a csendőrség ezekkel a munkásokkal szemben, arra nézve úgy vagyok értesülve, de ismétlem, hogy értesüléseimről természetesen nem győződhettem meg, én csak elmondom azt, amit nekem mondtak... Fényes László: Amit sok tanú mondott! Gr. Károlyi Mihály: Szükségesnek tartom azonban, hogy ezek a kérdések tisztá­zódjanak és amennyiben információim nem helyesek, azok rektifikáltassanak. Úgy vagyok értesülve, hogy Szterényi József kereskedelemügyi miniszter úr a hadügyi kormánnyal együttesen egy rendeletet adott ki, amely szerint a sztrájkoló munkások­25* 387

Next

/
Oldalképek
Tartalom