Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

A tervezett tüntetés napjának reggelén a főváros különböző helyein ismeretlen egyének egy antimilitarista plakátot ragasztottak ki, amely egy puskát kettétörő kézpárt ábrázol, „Egy embert, egy fillért se többé a hadseregnek" körirattal. Ilyen falragaszt a soroksári úti fegyver és gépgyár valamint a mátyásföldi repülő gépgyár kapujára is függesztettek. A rendőrség a plakátokat eltávolította. Nyilvánvaló, hogy a plakátot ugyanazok készítették és ragasztották ki, akik a tüntetést szervezték, bizonyíték azonban ellenük akkor beszerezhető nem volt. A háború ellenes tüntetések megismétlődtek. A második tüntetésre már nagyobb tömeget tudtak összehozni. Ez alkalommal a brestlitovski béketárgyalás

8 megszakadása miatt német szövetségesünk ellen a [Klotild] utcai főkonzulátus előtt tüntettek. Ebben a tüntetésben a lágymányosi gyárak munkásai vettek részt s mintegy 3000-n vonultak a német főkonzulátus elé, ahol a rendőrség a tüntetőket szétoszlatta. A harmadik tüntetésben egynéhány angyalföldi gyár munkássága vett részt, mintegy 600-an jöttek a városba, tüntetésüket azonban a rendőrség megakadályozta. Január első napjaiban Budapest több kaszárnyájában egy „katonatestvéreink" felírású röpiratot csempésztek be, amely felhívja a katonákat, hogy katonai kötelességüknek ne tegyenek eleget. Bizalmas értesüléseink lévén, hogy mindezek a mozgalmak a Galilei körrel is szoros összefüggésben vannak a m. kir. Belügyminiszter úr f. hó 12. -én a Galilei körnek feloszlatását rendelte el. Az ugyanazon napon a Galilei körben megtartott házkutatás alkalmával olyan adatok jutottak a rendőrség birtokába, amelyek alapján a Galilei kör vezetősége ellen a katonatestvéreink című röpirat terjesztése miatt a nyomozást folyamatba tehette. A Galilei kör feloszlatása a radikálisabb mozgalom szervezőit akciójának (így) siettetésére indította. Erre alkalmul szolgáltak a szociáldemokrata párt által f. hó 13. délelőttjére „a munkásság és a háború" napirenddel egybehívott értekezlet. Ezeken az értekezleteken a radikális mozgalom vezetőjének egy-egy tagja, és pedig Helfgott Sándor mérnök,

9 dr. Rudas Zoltán jogszigorló,

10 Oesterreicher Sándor csepeli vasmunkás

11 a .//. alatti határozati javaslatot terjesztették elő, amelyben a „budapesti munkástanács" megalakítását hozták javaslatba.

12 Ugyanezeken a gyűléseken a pártvezetőség kiküldöttei a .///• alatti javaslatot terjesztették elő. Jellemző a munkásság hangulatára, hogy a munkástanács megalakítását ajánló határozati javaslatot mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták és a pártvezetőség kiküldöttjének ellenzése dacára elfogadták. 8. A Központi Hatalmak és Szovjet-Oroszország breszti tárgyalásai a német delegáció agreszszivitása következtében rövidebb időre többször is megszakadtak. 1917. december 28. és 1918. január 9. között a tárgyalások szüneteltek. 9. Helfgott Sándor — az Egyesült Izzó egyik képviselője az IKTE vezetőségében. 10. Rudas Zoltán — a Galilei-kör választmányi tagja, 1915-ben elnöke, a galileista baloldal egyik vezetője, 1918 májusában letartóztatták. 11. Oesterreicher Sándor — baloldali szociáldemokrata munkás, a Weiss Manfréd-gyárak főbizalmija. 12. A határozati javaslatok szövegét lásd A magyar munkásmozgalom történetének vál. dokumentumai, 5. köt. Bp. 1956., 56. old. — Az ellenzéki javaslatot 4 gyűlésen terjesztették elő, a jelentésből éppen a később közismertté vált gyűlés hiányzik, ahol az ellenzéki javaslatot Mosolygó Antal nyújtotta be.