Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

A radikálisok ezen az eredményen felbuzdulva azoknak a gyáraknak a bizalmi férfiait, amely gyárak munkásságával már némi összeköttetésük volt, valamint ezen gyáraknak velük tartó munkásait vasárnap délutánra (13 órára) bizalmas értekezletre hívták össze.

13 Ezen az értekezleten jelen voltak a magyar általános gépgyárból (Mátyásföld) Lögyi Kelemen, Stern Ernő, Mosolygó Antal, Tosza... Ambrus Sándor, Windsheim Mariska, Morgenstern Ignác, Balogh Ferenc, ...lik Ferenc, Kiss Lajos, Krahanc Emil, illek Ferenc, Takács Róza. Ganz kocsigyárból (Kőbányai út) Pavlovszky Lajos, Körtvélyesi Ferenc. A csepeli Weiss Manfréd gyárból Oesterreicher Sándor, az általános repülőgépgyárból (Albertfalva) Csiki Imre, Kiss Péter Barabás Béla. A magyar általános gépgyárból (Váci út) Jegyik Gyula. A magyar fémlemezipar gyárból (Erzsébet királyné út) Fülöp János. A fegyver és gépgyárból Polacsek Adolf, Cseke József, Újvári József és Erdean. A magánalkalmazottak szervezetétől Sugár Tivadar. A nőmunkások szervezetétől Mánuel Sári és Ambrozi Róza, Kispestről Müller Ádám, Müller Hermann. Jelen voltak még dr. Ladányi Ármin és Schneff [József] a nagykanizsai párttitkár.

14 Az értekezleten közölték az egybegyűltekkel, hogy a radikális mozgalom irányítására, szervezésére egy 1 l-es bizottság alakult, amely a munkástanács megalakítását tűzte ki céljául. Ez a munkástanács a pártvezetőség irányítására volna hivatva. Egyes felszólalók kijelentették, hogyha a pártvezetőség nem fogja követni a munkástanács határozatát [elker]getik. Egyben bejelentették, hogy a munkástanács Csepelen és Mátyásföldön már meg is alakult. Sugár Tivadar, mint az említett 11-es bizottság tagja nem az összesség előtt, hanem csak egyesek előtt bizalmasan azt mondotta, hogy a munkástanácsok megalakítása érdekében az egész országban folyik a szervező munka. A katonaság között is meg van az összeköttetésük s kilátásuk van a katonatanács megalakítására is.

15 Megerősödésük után az a tervük, hogy Budapesten kivonultatják a munkásokat a gyárakból, hatalmukba kerítik a postát, a távirdát, a csepeli szikratávírót és az állami bankot. Az értekezlet egy hattagú bizottságot választott a célból, hogy az f. hó 14-én érintkezésbe lépjen a mozgalmat eddig vezető tizenegyes bizottsággal s megállapítsa, hogy annak céljai azonosak-e a munkásság céljaival s meg van-e a lehetőség az azzal való együttműködésre. Január 15.-én a 11-es bizottság beszámol az ő megbízottainak, január 17.-én pedig a hatos bizottság fog beszámolni a megbeszélés eredményéről az ő kiküldötteinek. Az említett 11-es bizottság a következő tagokból áll: Helfgott Ármin,

16 Morvay (csepeli lőszergyári mester), Csiki Imre (albertfalvai repülőgyári vasmunkás), Mo13. 1918. január 13. 14. A felsorolt bizalmiak többsége a háborúellenes, forradalmi mozgalmak ismert résztvevője. Vannak ismeretlen nevek; ezek egy része feltehetően hibás. Ladányi Ármin (Buchinger sógora) mintegy a pártvezetőség bizalmi embereként jelent meg. Schneff, a Budapesten tartózkodó nagykanizsai párttitkár néhány nappal később vezető szerepet játszott a sztrájkot irányító kanizsai munkástanács megalakításában. 15. Valóban történtek előkészületek a budapesti helyőrség Katonatanácsának megalakítására, de erre végül csak az őszirózsás forradalom előtt került sor. 16. Helfgott Sándor fivére, az Egyesült Izzó mérnöke, a Tanácsköztársaság idején vezetője, 1917—18-ban az IKTE elnöke. A továbbiakban az ő letartóztatásáról van szó.