Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

után mindig a részükre kijelölt állomáshelyre térjenek vissza, az üres kocsival. A bér­kocsik teljesítő-képességét növelni igyekezett a forgalom lebonyolításának olyan irányításával, hogy az állomások felé üresen hajtó bérkocsik menetközben is, mindig vállalják el a fuvart. Ezzel az intézkedéssel azonban, mely úgy a nagyközönség, mint a bérkocsisok érdekeit is szolgálja, az utóbbiak egy része visszaélt. A fuvar teljesítését ugyanis az állomáshelyeken semmi okon sem tagadhatják meg, míg menetközben, különböző ürügyekkel, válogatnak az utasokban, a legkülön­bözőbb kifogásokkal bújnak ki kötelességük teljesítése alól, ami abban áll, hogy a hatóság által megállapított viteldíj fejében mindenkinek, úgy az állomásokon, mint menetközben is, rendelkezésére álljanak. A bérkocsisok visszaéléseit, a közönség rendszeres zsarolását minden rendelke­zésre álló törvényes eszköz felhasználásával meg kell szüntetni még akkor is, ha a sza­bályok rendelkezéseihez alkalmazkodni nem akaró bérkocsissegédek egész tömegét kell megfosztani a hajtási jogosítványtól. Utasítom tehát az őrszemélyzet főparancsnokát, a ker. kapitányságok vezetőit és a főkapitányság közig, osztályának közelekedésügyi előadóját, hogy alárendelt közegeiket a bérkocsisok szigorú ellenőrzésére utasítsák. Attól a bérkocsistól, aki az utassal goromba, továbbá, aki akár az állomáshelyen, akár az utcán menetközben a viteldíjjelzőt működésben tartja, vagyis annak jelző­zászlaját lebocsátja olyankor, mikor a kocsiban utas nincsen, a jogosítványt azonnal vegyék el, s az elkövetett kihágás miatt a ker. kapitányságon jelentsék fel. Ne várják meg a rendőrök azt, míg a közönség panasszal fordul hozzájuk, hanem maguk intézkedjenek a következő módon: Ha azt látják, hogy az utas csak a bérkocsissal folytatott alkudozás után száll be a kocsiba, vagy pedig a kocsis el akar hajtani anélkül, hogy az utas a bérkocsit haszná­latba venné, nyomban lépjenek közbe, s kérdezzék meg, nincs-e panasz a bérkocsis ellen. Ha a kocsis csak meghatározott összegért, vagy más jogtalan kikötések mellett volt hajlandó a fuvart teljesíteni, vagy pedig annak teljesítését megtagadta, ugyancsak nyomban vegyék el tőle a jogosítványt. Este y 2 ll óra után minden kocsit, mely utas nélkül halad, állítsanak meg s a ko­csistól a hajtási igazolvány felmutatását követeljék. A pályaudvarokhoz kirendelt kocsikon kívül ugyanis esti 10 óra után csak azok fuvarozhatnak, akiknek az éjjeli hajtásra érvényes jogosítványuk van. Szigorúan ellenőrizzék továbbá — különösen a Városligetben és az odavezető fő útvonalakon — azt, hogy a bérkocsisok sétafuvarozást ne teljesítsenek. A rendel­kezésre álló, csökkent létszámú bérkocsira ugyanis a nagyközönség közlekedési igé­nyeinek kielégítésére van szükség, nem pedig arra, hogy azokat sétakocsizásra, luxus­célokra használják. Azt a szokásossá vált visszaélést, hogy a mulatók, vendéglők, nyári kiránduló­helyek előtt a bérkocsik működésbe hozott viteldíjjelzővel, tehát lebocsátott zászlóval foglalnak helyet, szintén meg kell szüntetni. Az ilyen bérkocsikat el kell távolítani, azoktól a kocsisoktól pedig, akiket a viteldíj-csalás ilyen kísérletén ismételten tetten érnek, az éjjeli hajtási jogosítványt egyszersmindenkorra meg kell vonni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom