Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Azt a kocsist végül, aki fenyegető módon, erőszakosan követel többet a szabály szerint járó viteldíjnál, nyomban állítsák elő a ker. kapitánysághoz, s ellene zsarolás miatt tegyenek feljelentést. Mindazokat a bérkocsissegédeket, akik a rendhez alkalmazkodni nem akarnak s a hatóság által részükre kiadott hajtási jogosítványt arra használják fel, hogy a szolgálatukat jogosan követelő közönséggel szemben sértő, goromba magaviseletet tanúsítanak, s azt megzsarolják, el kell távolítani a bérkocsikról. A rendőri büntetőbírák ezt a megbízhatatlan elemet ne csak elzárás- és pénzbüntetéssel sújtsák, hanem a hajtástól hosszabb időre, súlyosabb esetekben pedig egyszersmindenkorra tiltsák el. Budapest, 1917. évi július 17-én. Sándor László, főkapitány. Fővárosi Közlön}'. 1917. október 12. 162. A Népjóléti Központ igazgatójának Csergő Hugónak

1 jelentése a főváros hadisegélyeseinek helyzetéről és előterjesztése intenzívebb támogatásukra 1917. augusztus 13. Nagyságos Polgármester Úr! A magyarországi munkás-szakszervezetek és a szociáldemokrata pártszervezetek ez év augusztus 26-án, vasárnap délelőtt országos értekezletet tartottak a régi képviselőház üléstermében,

2 ahol a különböző szervezetek kiküldöttei, körülbelül kétszázötvenen jelentek meg, köztük nagyszámú hadisegélyes asszony. A napilapok tudósításaiból bizonyára értesülve van Polgármester Úr az értekezlet lefolyásáról és határozatáról. Az értekezlet a hadisegélyeknek legalább oly módon való rendezését és oly mértékben való felemelését kéri a kormánytól, amint ez már Ausztriában megtörtént és ott ez év augusztus 1. óta már életbe is lépett.

3 Kötelességemnek tartottam, hogy mint a Népjóléti Központ igazgatója, a szociáldemokrata szervezetek e fontos értekezletén megjelenjek, az ott elhangzott beszédeket meghallgassam és ezekről Polgármester Úrnak a szükséghez képest jelentést tegyek. Jelenthetem Polgármester Úrnak, hogy a felszólalásokból, különösen a hadisegélyes asszonyok elkeseredett kifakadásaikból megdöbbentő képet kellett nyernem arról a nyomorúságról, amelyben Budapest hadbavonultjainak sok ezer családja — 1. Csergő Hugó (1877—1944): jogász, újságíró. 1914—1921-ig a főváros népjóléti osztályának vezetője. 2. Ma: VIII., Bródy Sándor utca 8. 3. Ausztriában 1917. augusztus 1-től felemelték a hadisegély összegét. Bécsben — minden eltartott családtag után — napi két koronában, vidéken 1,60—1,80 koronában állapították meg a kifizetésre kerülő összeget.