Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

utáni mulatozásnak. Ez a rendelet érzékenyen érintette a mulatóhelyek tulajdonosait és a kávéházakat is, a melyek eddig egész éjjel nyitva voltak. Az éjjeli 1 órai záróra azonban senkit sem ért váratlanul. A külföldön a zárórának ez a korai megállapítása már jóval előbb megvolt. A ker. kapitányságok a főkapitányi utasítás folytán megtettek minden intézkedést arra nézve, hogy a rendelet már az első napon is teljes szigorral végrehajtassák, a rendelet életbelépése is tehát nálunk minden zavar és fennakadás nélkül történt és sehol említésre méltó nagyobb kihágás elkövetésére nem adott alkalmat. A rendelet 1. §-a szerint az éjjeli 1 órai zárórát a rendőrség még kivételesen sem hosszabbíthatja meg. E rendelkezés folytán a mulatóknak éjjeli 1 óra utáni engedélyei, úgyszintén a vendéglők éjjeli 1 óra utáni nyitvatartási engedélyei hatályukat vesztették. A rendőrség ugyan följogosíttatott, hogy az ezen rendelettel elrendelt reggeli 5 órai nyitási idő alól indokolt esetben kivételeket engedélyezhessen és így az öt órai előtti korábbi nyitási engedélyek érvényben maradhattak volna, de mivel a rendelet folytán az éjjeli élet annyira megcsökkent, hogy a már előbb kiadott korábbi nyitási engedélyeknél az engedély indokául szolgáló közszükséglet fennforgásának elbírálása vált szükségessé, ezek az engedélyek is visszavonattak és az újabb ily természetű kérvények a megváltozott viszonyok figyelembevétele mellett bírálta ttak el. Ezekfolytán az eddigi engedélyek helyett csak a központi vásárcsarnok és két pályaudvar környékére, valamint a gabonamunkások dunaparti kávéházára adatott ki összesen 11 korábbi nyitási engedély. Hogy a szóbanforgó 19179/916. B. M. milyen befolyással volt a kora reggeli életre is, és hogy a 11 -re redukált korábbi nyitási engedélyek mennyire elégítették ki a forgalmat, ez kitűnik onnan, hogy az év végén az engedélyek lejártakor már csak nyolczan kérték engedélyük megújítását. A tánczengedélyek összszáma 1916-ban az előző évhez képest emelkedett ugyan, de még október hó végéig ez az emelkedés hónapról-hónapra észlelhető, addig november és deczember hóban oly szembeszökő az esés, hogy ezt az országos gyászon kívül, amely idő alatt tánczengedélyek nem adattak ki, csak a nyomasztó élelmezési viszonyoknak és a ruházkodás terén beállott nehézségeknek lehet betudni. Az Ó Felségei. Ferencz József király elhunytával megnyilvánuló országos gyász alkalmával a kormány rendeletére november 22-étől 30-áig és a réquiem napján, deczember 4-én az összes színházakban, orfeumokban, dalcsarnokokban, mozikban és mutatványos helyeken az előadások szüneteltek és a vendéglőkben, kávéházakban és egyáltalán a nyilvános helyeken betiltatott a zenélés. A mulatóhelyek, amelyeknek túlnagy száma a háború előtt jóval fölülmúlta a közönség ily irányú igényeit 1916-ban ép úgy mint 1915-ben általánosságban jól voltak látogatva, sőt időközönkint zsúfolásig megteltek. A zenés kávéházak, dalcsarnokok, orfeumok, kabarék, mozik nagy sokasága folytán a közönség a „panem et circenses" egy része a szórakozás tekintetében nem szenvedett hiányt. A közönség rávetette magát ezekre a helyiségekre és a szórakozás hajhászása, mely rendszerint egyik tünete a rendkívüli időknek, sokszor túlzásba csapott át, míg csak a márczius 16-án életbeléptetett 19179/916. B. M. rendelet a nyilvános helyek záróráiról ennek gátot nem emelt.