Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

költségmentes elosztását azokra a terekre, ahol azt a közgazdaság érdeke kívánatossá teszi. Különösen a fővárosban lehet arra számítani, hogy az ipar a háború befejezése után egy ideig, első sorban az elpusztult hadianyagok pótlása végett nagy fellendülést fog venni. Mindazonáltal a demobilizációnak csak fokozatosan és a munkapiac felvevő képességéhez képest szabad végbemennie. A munkáskereslet folytán emelkedő munkabérek nagy munkástömegeket fognak a vidékről is a fővárosba vonzani, ezeknek elhelyezésével pedig újra égetőbbé fog válni a kislakások problémája. A háború alatt és a háború folytán ugyanis azok a nálunk nem nagyon széles néposztályok is jórészt kénytelenek lesznek lakásszükségletüket az 1 és 2 szobás lakások kategóriájára korlátozni, amelyek eddig tágasabban laktak. Minthogy pedig a háború alatt a magánépítkezés újra teljesen szünetelt, erős ütemben kell majd ama jelzálogkölcsönöket igénybe venni, (50 millió K), amelyeket a költségvetési törvény (1915. évi XV. t. c. 5. §.) a magánépítkezéseknek biztosított. Emellett azonban a hatósági kislakásépítési akciót is tovább kell majd az árak szabályozása végett folytatni. A munka- és lakáskeresők soraiban különös tekintettel kell majd lennie a fővárosnak a háború özvegyeire, árváira és nagyszámú rokkantjaira. Az utóbbiaknak gazdasági elhelyezkedése érdekében számos intézkedést kellene már ma előkészítenie, (a volt alkalmazottak visszafogadása, könnyebb állások fenntartása, rokkant-műhelyek berendezése, közszállítások kijelölése, családi kertek, intenzív művelésre berendezett kisbérletek és kisgazdaságok a főváros környékén stb.). A fővárosnak nagy érdeke, hogy a rokkantpolitika egyes ágainak —• a munkáraképesítés, elhelyezés és a nyugdíjkérdés — harmonikus megoldása terén a szociálpolitikai követelmények ép úgy érvényesüljenek, mint az özvegyek és árvák ellátása érdekében, különben a községi szegényügyre fognak beláthatatlan terhek hárulni. Ez az előrelátó szociálpolitika teljes eredménnyel természetesen csak úgy kecsegtethet, ha nemcsak a lakosságnak megfelelő kereseti viszonyairól, hanem az élelmiszerhiány megelőzéséről és a megélhetés olcsóbbításáról is idejekorán történik gondoskodás. A Budapesti Központi Segítő Bizottság Közleményei. 1915. június 25. 151. A budapesti állami rendőrség jelentése a színházak, mulatók, mozik 1916. évi rendjéről Színházak, mulatók rendje. A múlt évben az állandó színházak száma kilencz volt. Mindegyik a Budapesti Színház kivételével állandóan játszott. Csak O Felsége I. Ferencz József elhunyta alkalmával volt november 22—30-ig és a requiem napján: deczember 4-én szünet. — A kávéházi zenélési záróra meghosszabbítási engedélyek, melyek 1916. évi január, február havában nagyobb számban adattak ki, mint 1915. év ugyanezen hónapjaiban 1916. márczius hó 16-ikával végkép megszűntek, mert a nyilvános helyek záróráinak korlátozásáról szóló 19179/916. B. M. rendelet, a mely a mulatók, kávéházak, stb. záróráját éjjeli 1 órában állapította meg, véget vetett minden éjjeli 1 óra