Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Közgyűlési határozat Pest, Buda, Óbuda egyesülésének hivatalos napjáról 1873. december 3. a tanács részéről tett azon indítvány, hogy a főváros tényleges egyesí­tésének napjául f. é. november hó 17 e tekintessék és pedig azon okból; mert e napon a pesti, budai és ó budai hatóságok működése megszűnvén, a fővárosi tanács nem­csak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg átvette és rendszeres működését meg is kezdette: a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatott F. L. Közgyűlési jkv. 1873. december 3. 3. Körösi József 1 indítványa Pest, Buda, Óbuda egyesülésének külfölddel való hivatalos közléséről 1874. március 24. Méltóságos Főpolgármester úr! Nagybecsű fölszólítása folytán van szerencsém fölhozni azon indokokat, melyek kívánatossá teszik, hogy Pest, Buda és Óbuda városoknak Budapestté való egyesülése, a külfölddel hivatalos úton közöltessék. Eltekintvén egészen attól, hogy Magyarország fővárosának életében előforduló azon legnevezetesebb eseményt, midőn t. :i.: a főváros úgyszólván teremtetett ­a többi nagyvárosokkal, melyekkel folytonos összeköttetésben állunk, udvariasságból is lehetünk hajlandók közölni, és eltekintvén attól, hogy ezen értesítés mulasztásának tulajdonítandó, ha például külföldről származó körözvények még mindég a pesti és budai tanácshoz vagy polgármesterhez czímezve, természetesen két példányban, érkeznek be, egy budapesti tanács létezéséről pedig mitsem tudnak: e közlésre sok­kal sürgősebb, mert határozottan praktikus irányú indokok is ösztönöznek. Az 1872 XXXVI t:cz.: által három város t.:i.: Pest, Buda és Óbuda megszűnt létezni és helyükben új város keletkezett, melynek neve Budapest lett. Erről azonban a külföld nem lévén értesítve, könnyen képzelhető, hogy e névváltoztatásról nem bírnak tudomással mindazon közegek és hivatalok, melyektől mint például a posta és sürgönyhivataloktól saját érdekünkben kívánnunk kell, hogy e tekintetben tájé­kozva legyenek. Míg eziránt intézkedés nem történik, a fővárosnak minden lakosa 1. Körösi József (1844—1906): statisztikus, akadémikus. 1869-től haláláig a Fővárosi Sta­tisztikai Hivatal igazgatója. Számos külföldi tudományos egyesület tagja. A nemzetközi statisz­tikai intézet egyik alapítója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom