Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

magyar nyelven tétessenek, 3

szor hogy e Hatoságnak Jegyző könyvei mostanátúl kezdve a nemzeti nyelven folytattassanak, és 4

szer az örök bevallásokról kiadandó hiteles levelek kezdő és befejező szakaszai magyar nyelven Írassanak, vagy is nyomtattassanak ki. Többnyire hogy az hivatalbeli utasítások, és hitformák részint magyarra forditássanak, részint pedig, nevezetesen az utóbbiak jobb formába szerkesztessenek, e végre Száz Mátyás, Szekrényessy Endre Tanácsnokok és Góniczy Ferencz Fő Jegyző Urak kiküldetnek. Tölgessy János Űr Polgármester és a nemzeti oskolák Igazgatója olly rendeléseket teend: hogy a városi kis oskolákban, nevezetesen pedig a második esztendei osztályban a tanítási tárgyak magyar nyelven adassanak elő. PL. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1840. augusztus. 380.1. Magyar eredeti. 78. Pest irodalmi élete az 1790—1840-es években (Részletek Garay János: A magyar írók s irodalom Pesten ötven év előtt és most c, a Kisfaludy Társaságban 1844-ben tartott előadásából) Ki ezelőtt ötven évvel Pestre jött s magyar írót, magyar irodalmat keresett volna, épen úgy nem fogta találni egyiket, sem másikat, mint nem pompás és szép Dunasorunkat, vagy az újváros gyönyörű épületeinek, utczáinak nagy részét, a magyar írókat illetőleg az egy Dugonics állott itt magyar írótollal, mint egy elvált magányos sziget, egy őt körülvevő diák tudósok s irók Tiberisében. Nem mintha már ekkor magyar irók s irodalom nem létezett volna hazánkban, — de az írók s írói erők igen szétszórva az országban nem valának sem máshol, sem Pesten központosítva; de még a könyvnyomdák közöl is a pestiek voltak azok, melyek legkevesebb magyar könyvet nyomtatának, a pesti könyvárusok, kik kevésbé foglalkoztak magyar könyvek eladásával; ezekben Bécsnek, Pozsonynak, Kassának, Komárom sőt Kolzsvárnak, sőt N.-Enyednek jóval nagyobb elsőségök volt. Jelesb íróink, kik az irodalom vezérei voltak, vagy legalább azok lehettek volna, szintén igen szét laktak egymástól az országban, minden központ nélkül; —• — — Pesten, ha kivesszük báró Orczy Lőrinczet és gr. Ráday Gedeont,

1 kik vegyest laktak itt és közel jószágaikon, az egy Dugonics

2 mozgott első a nemzetre kihatólag (mintegy 1786 óta), ámbár az ő első munkái is még Pozsonyban Landerernél nyomattak s áruitattak. Révai

3 ugyan már 1784-ben egy Pesten feláHítandó magyar tudós társasági tervet nyújtott be József császárnak, de a mely, mint tudjuk, siker nélkül maradott; és keletkezett ugyan, de csak az egyetembéli ifjúság körében már 17921. Báró Orczy Lőrinc (1718—1789) költő, irodalompártoló nagybirtokos; gróf Ráday Gedeon (1713—1792) költő, irodalompártoló nagybirtokos. 2. Dugonics András (1740—1818) író, a pesti egyetem tanára, kegyesrendi szerzetes. 3. Révai Miklós (1749—1807) nyelvész, író, a pesti egyetem tanára, kegyesrendi szerzetes, majd pap.