Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
ben gr. Cziráky Antal 4 elnöklete alatt a pesti egyetemben egy magyar nyelvmivelő társaság, de a mely, a mellett hogy rövid ideig állott fenn, (mint azóta minden efféle társaság ezen egyetemben!) kifelé hatni gyenge volt. Maguk a tanítók s egyéb valóban nem kis számmal itt lakó tudósok és irók, kik akkor tündöklenek s máig is emlékben nagyhírű férfiak, mint Huszty, Szegedi, Pray, Pálma, Cornides, Horányi, Schönwiesner, Schwartner, Katona, Kovachich, Mitterpacher, Wagner, Kerchelich, Koppi, Rausch, Keresztúri, Müller Jakab, Ambrosi, Hadaly 5 stb., e jeles tudósok, mondám, fájdalom, egy idegen irodalomnak szentelek erejöket, mi tán nem annyira az ők, mint a kor vétsége, melyben éltek, s Dugonicsnak diák* munkát kellé írnia, hogy magát, melylyel bántaték, a tudatlanság gyanúja s vádja alól kitisztítsa! Dugonics után egy immár kevesektől ismert, • régi halottunkat, Kármán Józsefet kell megemlítenem, — — — ki itt (mindig Pestről szólok) már 1794-ben barátjával Pajor tanárral s Schedius Lajossal 7 magyar irodalmi értékek előmozdítására egy, leginkább nőközönségnek szánt időszaki folyóirat kiadására egyesült; a derék Uránia — ez vala czíme — azonban fájdalom, csak három kötetig folyhatott, tovább vinni a pártolás hiánya és Kármán halála nem engedé, De a kerék már meg vala indítva, Virág Benedek 8 még ez évben telepedett Pestre, utóbb Budára; s ki irodalmunk viszonyaival csak félig-meddig ismeretes, tudja, mily nagy befolyású vala e jeles férfiú hosszú életének s itt laktának minden szakain át kortársaira; mint képződött általa és körüle egy évről-évre erősbülő gyűrűje az íróknak s irodalomkedvelőknek, Pest évről évre nagyobb gyűlhelye lőn előbb az egyetemnek, hol a derék Vályi András 9 vala a magyar nyelv és literatúra 4. Gróf Cziráky Antal (1772—1852) országbíró, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapító tagja, mint pesti joghallgató magyar irodalmi egyletet alapított az egyetemen. 5. Huszty István az egri joglíceum tanára; Szegedi János (1699—1760) jogtudós, a nagyszombati egyetem tanára; Pray György (1723—1801) történetíró, a magyar kritikai történetírás megalapítója, a pesti Egyetemi Könyvtár őre; Pálma Károly Ferenc (1735—1787) történetíró; Cornides Dániel (1732—1787) történetíró, a pesti egyetem tanára; Horányi Elek (1736—1809) történetíró, kegyesrendi szerzetes; Schönwiesner István (1738—1819) régész, a pesti egyetem tanára; Schwartner Márton (1759—1823) történész, statisztikus, a pesti egyetem tanára; Katona István (1732—1811) történész, a nagyszombati majd a pesti egyetem tanára; Kovachich Márton György (1744—1821) történetíró, jogtörténész, a pesti Egyetemi Könyvtár őre; Mitterpacher Lajos (1734—1814) a pesti egyetem tanára (természetrajzi, matematikai, földrajzi és mezőgazdasági tárgyú előadásokat tartott); Wagner Károly (1732—1790) történetíró, a budai egyetem tanára; Koppi Károly (1744—1801) a pesti egyetem történelemtanára, kegyesrendi szerzetes; Rausch Ferenc (1748—1816) a pesti egyetem matematikatanára; Keresztúri József (1755—1825) történetíró, a pesti egyetem tanára; Miller Jakab Ferdinánd (1749—1823) jogakadémiai tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója; Hadaly Károly (1743—1834) matematikus, a pesti egyetem tanára. 6. Latin. 7. Kármán József (1769—1795) író; Pajor Gáspár a pesti egyetemen szerzett doktori diplomát, Kármánnal együtt szerkesztette az Urániát; Schedius Lajos (1768—1847) a pesti egyetem esztétika tanára. 8. Virág Benedek (1754—1830) költő, történetíró, pálos szerzetes. 9. Vályi András (1764—1801) nyelvész, földrajzi író, a magyar irodalom első tanára a pesti egyetemen.
