Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

téren provinciális város maradt, melynek gazdagsága továbbra is elsősorban bortermeléséből fakadt (30, 34), Pest mindinkább az ország kereskedelmi központjává emelkedett. Pest vásári forgalma már a XVIII. század derekán is jelentős volt (24, 26); a századforduló háborús konjunktúrái újabb lendületet adtak e fejlődésnek. A XIX. század elején a pesti vásárok a magyar mezőgazdasági termékek cserehelyeiből, az állat- és kirakodóvásárokból egyre inkább a külföldi kereskedők találkozóhelyeivé, az ország központi piacává váltak (29, 32). Az árucserében jelentős szerepet játszottak a tőkeerős óbudai zsidó kereskedők is (31). A Pesten 1831-ben megalakult kereskedői csarnok (pitvar) szervezett kereteket biztosított a kereskedelmi ügyletek lebonyolítására, az 1840. évi hiteltörvény és főképp az 1841-ben megalakult Pesti Kereskedelmi Bank erőteljesen hozzájárult a pesti kereskedők hitelképességének megszilárdításához, tőkeerejének gyarapításához (33). A kereskedelemnek a XIX. század elején új lendületet adott a közlekedés forradalma: 1831-ben megindult a rendszeres gőzhajózás Bécs és Pest között (37), 1846-ban pedig a vasúti forgalom (36). A vasútvonalak legyezőszerűen kiépülő hálózatának középpontja Pest volt (35). Bár Pest fejlődésének mozgatóereje a XIX. században is a kereskedelem maradt, megindult a tőkés gyáripar kialakulása, elsőnek és a legerőteljesebben az országban. A tőkés gyáripar fejlődésének vontatott, lassú üteme az ország egész fejlődését hátráltató gazdasági és politikai tényezők mellett még a szűklátókörű, céhes érdekektől vezetett városi tanács gátló politikájának is tulajdonítható. Mindezek ellenére az 1840-es évekre a céhes ipar már alárendelt szerepet játszott a növekvő tőkés ipar mellett, melynek eredményeit, valamint a fejlődését gátló akadályokat a 38—42. sz. dokumentumok mutatják be. 19. Részlet I. Lipót országos vásártartási kiváltságleveléből Pest városa számára Bécs, 1694. ápr. 19. Mi Lipót, Isten kegyelméből mindig felséges választott római császár és Német-, Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvátország és Szlavónia stb. királya stb. adjuk emlékezetül ezeknek rendjén jelentvén mindeneknek, kiket illet, hogy híveinknek, ugyanazon nevű vármegyében fekvő Pest szabad királyi városunk bírájának és a többi esküdt polgárainak és lakóinak Felségünk elé terjesztett azon alázatos kérelmére, de meg az említett városnak, valamint magának Pest vármegyének is és más szomszédos helyeknek, városoknak és községeknek nyújtandó nagyobb előny okából is császári és királyi különös kegyünk folytán ugyanazon polgárok részére azt tartottuk kegyesen megengedendőnek és engedélyezendőnek, hogy nevezetesen négy-négy szabad- vagy országos vásár, még pedig az első szent József napján, március 19-én, a második szent Medárd ünnepén, június 8-ik napján, a harmadik Keresztelő