Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
külvárosa mint központban meghatározni, esetleg folyamodványunkat a városi közönség elé terjeszteni méltóztassék. PL. Pest—Buda—Óbuda egyesítésére vonatkozó bizottsági iratok. Magyar eredeti. 172. A főváros szervezési előmunkálatainak elkészítésére alakított 34-es küldöttség 1873. évi április 28-án tartott ülésének jegyzőkönyi kivonata a főváros új címeréről, pecsétjéről és lobogójáról A 34-es küldöttség szintén hozzá járul az albizottság azon nézetéhez, hogy a mennyire lehetséges a 3 város eddigi czimerei és szinei — a mult iránti kegyeletnél fogva — megtartassanak, hogy a czimer alakja, szinei és részletei a czimertan követelményeinek megfelelőleg minél egyszerűbbek legyenek, s végre, hogy a czimerben hazánk államiságának eszméje kifejezést nyerjen. — Ily szempontokból kiindulva, a czimer, pecsét és lobogó következőleg állapittatik meg: Egy magyar pajzs, melynek alapszíne veres. Ezt középen, szélességben ketté választja egy hullámos fehér (ezüst) vonal (pálya) mely a Dunát jelképezi. — A felső mezőben, a fehér pólya felett 1. egy tornyú 1 kapus, az alsó mezőben 3 tornyú 2 kapus várkastély sárga (arany) színben. — A vaskapuk bejáratának háttere égszínkék (cerulens). A felső várkastély pesti, az alsó budai, s ez utóbbinak Óbuda miatt van két kapuja. — A czimer szinei tehát veres, sárga (arany) kék és fehér (ezüst). A pajzson felül hazánk államiságának kifejezéséül jő a magyar korona. A pajzs jobb oldalára (czimertanilag) jő a budai Zápolya alatti czimerből az oroszlán, balról (czimertanilag) a pesti czimerből a griff. — Az oroszlán és griff körmökkel rajzolandó. — A pecsétekre csupán a pajzsos czimer alkalmazandó tartók nélkül. Budapest lobogója veres, sárga (arany) és égszínkék lesz. Az Óbuda korona város pecsétjén látható tulipán sem heraldicai 1 sem régészeti szempontból jelentőséggel nem birván egyszerűen mellőzendő volt, annál inkább, mert alkalmazása a czimert nem szépítené. — Az új czimernek fentebbi megállapodás szerinti kivitelével Altenburger Gusztáv czimergyüjtő ügyelete alatt Friedrich Lajos festesz bizatik meg. PL. Tanácsi iratok. XI. 65/1868. Magyar eredeti. 1. Címertani.