Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

Ezen 30 város három-négy évtized előtt részint Pesttel egyenlő volt, részint sokkal fölötte állott; de Pest gyors fejlődésben, hét kivételével, mindezeket, köztük több uralkodó székvárost is (Brüssel, Amsterdam, Drezda, München, Turin, Stockholm, Kopenhága), megelőzte, pedig ez utóbbiak gyors felvirágzásának valószínűsége az udvari élet melegházi levegőjének behatása alatt sokkal nagyobb volt, mint Pesté. Mindaddig míg Pest csak néhány ezer lakóval bírt, részesült ugyan a kormány részéről némi kedvezményben; mihelyt azonban bátrabb fejlődésnek kezdett indulni, az irigykedő bécsi kabinet arra törekvék, hogy haladásában erőszakosan meggátolja, egyrészt — a kicsinyes, kaján bosszantásokat s megszorításokat nem is említve — ama példanélkül álló vámtörvény által, mely a legmegvetendőbb gyarmat-politika kizsákmányolási rendszerét fogadván el, az ausztriai tartományokba szállítandó magyar gyártmányokra súlyos vámot szabott, míg az ausztriaiakat majdnem vámmentesen juttatá Magyarországba; másrészt ama vasútárszabási politika által, mely minden tartományt és minden vidéki várost Bécs adózójává tenni törekedett. A fenemlítettek közül ama hét város, melyet Pest utói nem ért a következő: Amsterdam, Lyon, Marseille, Róma, Hamburg, Leeds és Varsó, melyek mindegyike azonban már eleve is lakosságra nézve Pestnél jóval előbb állott. Pestnek, mely az európai városok közt jelenleg a 23-ik helyet foglalja el, további fejlődésében mindenekelőtt Hamburggal és Rómával kell majd versenyeznie, mely városok ma csak 20,000 lakóval vannak Pest fölött előnyben. Minthogy Pestnek, mint minden nagy városnak, növekvését nem a születéseknek túlsúlya a halálozások felett, hanem az idegen elemeknek bevándorlása eszközli: a bennszülöttek száma okvetlen messze elmarad a bevándorlóké mögött. [Kimutatható,] hogy 1000 lakó közül átlag csak 367 született Pesten, míg a többi 633 külről vándorolt ide, még pedig a legnagyobb rész, ti. 482 Magyarországból, 129 az osztrák koronatartományokból s a külföldről egy-egy ezer után csak 22. A városrészek között a Józsefváros az, melyben legtöbb bennszülött lakik, legkevesebb Kőbányán, melynek lakói majdnem kizárólag a napszámos- és munkásosztályhoz tartoznak. Vallásfelekezeti jellegét tekintve, Pest túlnyomólag katholikus város, mert lakóinak több mint két harmadrésze ezen vallást követi. Második sorban következnek a zsidók az egész lakosságnak 20 százalékával, utánok az ágostai vallásúak 6, a helvét vallásúak 5, végül a görög keleti vallásúak 0,64%-kal. A maradékot képezi: 491 görög katholikus, 31 unitárius, 26 nazarenus, 10 anglikán, 6 német katholikus, 2 hussita, 2 zwíngliánus, 2 quácker, 2 rationalista és 7 mohamedán. Magyarország lakosságának 66 százaléka írni-olvasni nem tud, és a maradó 34 százalék közül kilencz százalék csak olvasni tud, — írni nem, úgy hogy írni és olvasni a lakosságnak csak egy negyed része tud! A pesti népszámlálás az elemi műveltségi fokot illetőleg a következő eredményt mutatott fel: Betűtudatlan egyén (analfabeti) ki a betűket sem ismeri, van Pesten 71512; azok száma, kik betűt ugyan ismernek, tehát olvasni tudnak, azonban írni nem,