Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
hatodszor: a bíró úr teljes erejével arra törekedjék, hogy a tanács ülésein (melyeken mindenkinek serényen s az előírt órában meg kell jelennie) a tanácsnok urak ne vágjanak bele egymás szavába, hanem a rendet megtartva, egyik a másikát békés türelemmel hallgassa meg, s így, a közügyeket magánügyeik elé helyezve, tárgyalják meg a köz károsodása s az idő elhúzása nélkül. Hetedszer. Nem utolsó bajként vádolható a nagytekintetű tanács azzal is, hogy mindaz, ami javaslatként hangzik el a városházán, avagy titkos, sőt: veszedelmes ügyekben határozatként születik meg, a javaslattevő személy kárára, de ugyanakkor a tanács nagy jogsérelmére is, a hivatali eskü semmibevételével, szóbeszédként terjed el mind a városházán belüliek, mind kívülállók között; éppen ezért, ugyanez a tanács ne mulassza el azt, hogy e vétkes szokást külön e célból meghozandó városi statútummal 5 mindenképpen megszüntesse és kijavítsa. Nyolcadszor. A polgárok és lakosok megoltalmazása, nemkülönben az igazgatásuk, hivatalából következően megilleti ugyan a tanácsot, mégis: óvakodjék ugyanazon tanács attól, hogy a polgárok büntetéseinek kiszabásánál túlzásba essék önkényeskedéssel, hanem olyan büntetést vegyen meg rajtuk, ami elkövetett vétkükhöz mért; nehogy a polgárok az efféle túlzott büntetések végrehajtása miatt fokról fokra, egyre képtelenebbekké és egyre inkább alkalmatlanokká váljanak e királyi jószág közterheinek viselésére. Kilencedszer. Egy és ugyanazon személynél a kétszeres tisztségviselés — különösképpen a királyi tulajdonban levő jószágban — nem létezhet; ebből következően a bizottság úgy határoz, hogy az ez idő szerinti városi kamarás 6 , telekhivatali igazgató, s árvagyám és esetleg mások is, miután lezárják majd folyó évi számadásaikat, e tisztségeik viselésétől tartózkodjanak, mert egyidejűleg tanácsnokok is; és ezeket a tisztségeket nyomban a következő, 1732. esztendő elején kellő vagyonnal rendelkező, avagy elégséges óvadékot letenni képes polgárokra kell rábízni, mégpedig olyanokra, akik a külső tanács tagjai; de olyképpen, hogy ezek az általuk viselt tisztükről a valóságnak megfelelő és folyamatos, valamint a kellő bizonylatokkal felszerelt számadásokat kötelesek benyújtani a nagytekintetű tanácshoz, minden egyes esztendő leteltével, hogy azokat a lentebb elmondandók szerint kirendelendő cenzúra felülvizsgálhassa. És ebből következik, tizedszer: az, hogy ifjabb Scopek Ferenc, e város ügyésze, mint aki ezelőtt a városi másodjegyző tisztét is a maga számára igényelte, s egyéb okoknál fogva sem jelenhet meg mától kezdve és ezután sem a tanács ülésein, sem pedig olyan jogeljárásokon, illetve fiskális perekben, 7 melyek e várost érintik, még akkor sem, ha meghívást kapna, ama dekrétum előírásainak megfelelően, amelyet e királyi bizottság e tárgyban már előzőleg megküldött neki. A város polgárai közösségének kívánságai tekintetében a nagytekintetű tanáccsal az alábbiak szerinti egyezség jött létre. Tizenegyedszer. Pest polgárainak közössége kijelenti, hogy csaknem a leg5. Szabályzattal. 6. Városi pénztáros. 7. Fenyítő, tiszti vagy hivatalbeli perekben.
