Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

súlyosabb teher a polgárok számára az, hogy az itteni hajóhídon, amelyhez egyébként igen sok adót kell fizetniük, akkor is, ha építkezéseikhez szükséges anyagokat szállítanak át rajta, s akkor is, amikor szőleik ellenőrzésére a budai oldalra kell rajta átmenniük; minden üres, négy ló vonta szekér után, menet is, jövet is 16 garast kell kifizetniük; annak érdekében tehát, hogy az emiatt panaszt tevő polgári közösség kívánsága annak rendje és módja szerint teljesüljön, a nagytekintetű tanács megígérte, hogy az illetékes helyeken be fogja nyújtani e tárgyban saját kérelmét, s ezt az ügyet szorgalmazni fogja; továbbá ki fogja eszközölni azt, hogy a hídjog használatáért fizetendő, és túl magasra szabott vámtarifa, amelyet egykor még abban az időben adott ki a két városnak a kamarai igazgatóság, amikor mindkét város, ti. Buda és Pest városa, a hazatérés jogán

8 visszakapta saját jogait, ő legszentebb felsége kegyes rezolúciója útján mérsékeltessék. Tizenkettedszer. Az alól a polgári adó alól, mely alól a városközösség felmentést igényel, s melyet köznyelven „Grundt-zins"-nek

9 neveznek, kivételt, felmentést azért nem lehet engedélyezni, mert ezt „Gaab"

10 néven más szabad és királyi városok polgársága is megfizeti évente, sőt: még nagyobb összegben is; ugyanis ezekből az adókból kell kikerülnie a tanácsbeli személyek fizetésének, de ebből fizetik a többi tisztségviselőt, valamint a város szolgálatában állókat is; ennek az adónak szolgáltatási kötelezettségét e város polgárainak közössége annál kevésbé teheti kérdésessé, mert itt ez az adó nagyon csekély, hiszen minden négyszögöl után mindössze fél dénárt tesz ki. Tizenharmadszor. Gondja lesz arra a nagytekintetű tanácsnak, hogy akkor, amikor minden kántorböjti időben

11 csak a város borát mérik ki, a többi polgár számára tilos legyen saját borának kimérése a város területén, bizonyos és megszabott bírság terhe alatt; valamint arra is, hogy a város külső területein levő házakban se lehessen a polgároknak ezekben az időkben saját boraikat kimérni, azonos bírság terhe alatt; amint a jelenlegi bíró úr már meg is tiltotta ezt. Továbbá: sem zsidóknak, sem más, csavargóféle embereknek nem szabad szállást adni az alsóvárosi házakban a bíró úr előzetes tudta nélkül. Tizennegyedszer. Minthogy e kiküldött királyi bizottság közvetlen hatáskörébe nem tartozik a javadalmak korlátozása vagy csökkentése, ezért a város polgárainak közössége várja meg e tárgyban ő legszentebb császári és királyi felsége rendelkezését. Tizenötödször. E város ügyvitelének meggyorsítása és megkönnyítése céljából a bíró úr úgy, ahogyan az az előző esztendőkben is gyakorlatban volt, a bírói feladatkörhöz tartozó, kisebb jelentőségű ügyek elintézésére vegyen igénybe a külső tanácstól is személyeket, de mérlegelje először alkalmasságukat és képességüket is, hogy e személyek ezáltal alkalmassá tehessék magukat más közügyek intézésére is; a nagyobb ügyeket azonban, annak rendje és módja szerint, a tanács teljes ülésén kell megtárgyalni s eldönteni. 8. A török uralom alóli felszabadítás értendő. 9. Telekadónak. 10. Adomány, tulajdonképpen városi háziadó. 11. Kántorböjt — a négy évszakban, az egyházi naptár szerinti időpontban tartandó 1—1 hetes böjti idő. A kántorböjt szó a latin quattuor (négy) népiesen magyarított formája. 9* 131