Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

A pesti görögkeleti lakosok panaszos beadványa a tanácshoz 1741. március 3. Pest szabad és királyi városának nagytekintetű tanácsa, nagyon tisztelt pártfogó uraink! Bizonyára jól ismert tény ugyanazon tanács, sőt: e város valamennyi idősebb, magyar és német nemzetbeli lakója előtt is az, hogy miután e szabad és királyi várost a győzedelmes császári és királyi fegyverek visszaszerezték a pogányok kezéből, s miután az, Isten áldásával ismét a keresztények kezére került, és a török hódítás miatt elsorvadt kiváltságai a visszatérés jogán felújítandókká lettek, akkoriban e három náció,

1 nevezetesen a magyar, a német és a görög szertartású illír náció a Szentháromság szobra előtti téren egymás között kölcsönösen kötelező erejű esküt tett

2 ugyanazon egy Istenre, hogy tudniillik ez a három, fent említett náció jóban és rosszban, azonos érzéssel, azonos értelemmel, egy és ugyanazon akarattal egyet akar érteni; az elviselendő közös terheket egyenlően akarja vállalni; s mind a jót, mind a rosszat egyenlő mérleggel mérve, együttesen fogja hordozni. Amilyen állapotba kerül az egyik náció, abban az állapotban legyen a másik kettőnek is a helye. A vezető állásokat, de minden más polgári tisztséget is egyenlő arányban kell megosztani a három náció között, minden külön tekintet nélkül egyik vagy másik nációra. De ezt írja elő a koronázás előtti, 1608. évi 13. te, valamint az 1609. évi 40. tc. is. Ámde: amint maga a tapasztalat tanított meg bennünket: a letett kemény eskü ellenére, ezt a mi nációnkat csaknem teljes egészében lebecsülik; nem gondol senki sem azzal, hogy ez a náció éppen úgy hordozza a közterheket, mint a várost lakó többi; s annak ellenére, hogy jóformán a legtöbbet ez adózik, a nagytekintetű tanács mégis megtagadta azt, hogy felvegyen a polgártársak közé e nemzetbeli embereket; s akiket nagynehezen felvett, azok közül a kereskedőnek a kereskedői cimet, az iparosnak az iparosi címet — úgy, amint az szokásos dolog — nem hajlandó megadni; nem gondoskodik arról, hogy az arra alkalmasakat felvegyék a céhekbe; gyermekeink közül azok, akik mesterséget szándékoznak tanulni, éppen e be nem fogadás miatt arra kényszerülnek, hogy másfelé vándoroljanak; sem a 100-ak, sem a 24-ek

3 közé nem is kerülhetünk be, nemhogy befogadnának bennünket; kizártak mindnyájunkat a belső tanácsból is, jóllehet korábban ott voltak embereink mind a 24-ek között, mind a belső tanácsban; amint a körülmények sejtetik, talán az 1. A nemzet és nemzetiség mai fogalmával kapcsolatos félreértések elkerülése végett hagytuk meg a fordításban az eredeti náció szót, minthogy a különböző nemzetiségiekből álló illír náció nem tekinthető sem nemzetnek, sem nemzetiségnek. 2. A tanács az illír nációnak hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó panaszainak jogosságát tagadó válaszában megjegyzi, hogy ilyen eskütételről nincs tudomása, s a város levéltárában sincs nyoma. 3. Ti. a 100 tagú választott polgárságba és a 24 tagú külső tanácsba.