Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

ELŐSZÓ

a közgazdaságtannak, a statisztikának és a matematikai módszereknek a segítségével vizsgálja a kapitalizmusnak a városfejlődésre, annak igazgatására, a városi lakosság demográfiai, szociális helyzetének alakulására gyakorolt hatását, egészen a középkorig visszanyúlóan. A szocialista országokban fellendülő várostörténet-írás szoros összefüggésben áll a ma már több évtizedre visszatekintő szocialista városok hagyományainak regisztrálásával; a szocialista ipari-gazdasági fejlődéssel együttjáró nagyarányú urbanizációval. E jelenség következményeinek felismerése szükségszerűen maga után vonja a városszociológiai, tömegpszichológiai, hivatalszervezési vizsgálatok egész sorát, amelyek viszont körültekintő marxista elemzéssel támpontot nyújthatnak tudományosan megalapozott várospolitikai irányvonal, korszerű városkép, továbbá a jövő igényeit kielégítő szociálpolitikai és művelődéspolitikai koncepció kialakításához. Ez a történeti alapja az ezekben az országokban is fellendülő várostörténet-írásnak. Új utat törhet a várostörténet-kutatás a munkásmozgalom történetének feltárásában is. Egy város fejlődésének menete és sajátosságai sokban meghatározzák a kialakuló munkásosztály származás és szakképzettség szerinti összetételét, fizetési és lakásviszonyait; az osztályelnyomás formái és a munkásosztálynak ellene folytatott küzdelme is számos vonatkozásban függvénye a várospolitikának, és fordítva: nyomon követhető, hogy a munkásmozgalom — ha közvetlenül nem is, de közvetve — hogyan hatott a várospolitikára, és gyakran már puszta jelenlétével is miként módosította azt. A várostörténet- és munkásmozgalomtörténet-írás egymásra utaltságát mi sem húzza alá jobban, mint az a tapasztalat, hogy magában a munkásmozgalomban érvényesülő áramlatoknak a lehető legpontosabb elemzése, egyes irányzatok valóságos tartalmának és erejének — az általánosságokon túlmenő — számbavétele aligha oldható meg ma már a munkásosztály életkörülményeinek, települési viszonyainak, kulturális színvonalának, családi kapcsolatainak ismerete nélkül, amely kérdések jórészt a várostörténet-írás tárgyköréhez illeszkednek. Napjaink problémáinak megoldására irányuló gyakorlati törekvések így megújító és termékenyítő hatással vannak a várostörténet-írásra. Budapest Főváros Levéltára nagy vállalkozásba kezd a főváros történetét — ha vázlatosan is — a jelenkorig szemléltető válogatás kiadásával. A kötetek várostörténeti jellegű periodizálását, az egyes témák arányainak megállapítását és az összefüggések kiemelését anélkül végeztük el, hogy akár egy, a magyar várostörténeti szintézisre, akár egy, Budapest történetét egészében feldolgozó műre támaszkodhattunk volna. Több vonatkozásban tájékoztatást nyújtott a Budapest Főváros Levéltára gondozásában 1932—44 között megjelent „Tanulmányok Budapest múltjából". Marxista értékelés kialakításában a kezdeményezés a „Tanulmányok" sorozatát a felszabadulás után értékes kötetekkel folytató Budapesti Történeti Múzeum nevéhez fűződik. Nagy elmaradás tapasztalható a forráskiadványok terén. Ezen, Magyarország újkori történetének hiteles feltárásához nélkülözhetetlen munkálatok elhanyagoltságát mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy a Csánky Dezső és Gárdonyi Albert által szerkesztett „Budapest történetének okleveles emlékei" (1148—1301) c. és ugyancsak Gárdonyi Albertnek „A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteményé"-n kívül forráskiadvány még nem látott napvilágot.